Hátfájás, izomfájdalmak, stressz és krónikus fáradtság. Ezek a leggyakoribb egészségügyi problémák, melyekkel munkahelyünkön szembesülünk.
Hagyományosan a stressz mint az egyéni teherbírás problémája, „gyengeség” jelent meg a köztudatban – és talán még ma is sokak számára ezt jelenti.
Egyre inkább bebizonyosodik azonban, hogy a stressz vállalatokra nehezedő betegség-teher egyre nagyobb hányadáért felelős, ráadásul közvetlenül, és közvetetten is hat: hosszú távú egészségkárosító hatása is jelentős, de önmaga is csökkenti a munkavállaló teljesítményét, sőt a magánéletre is rányomhatja bélyegét. Egy vállalat vezetésének mindenesetre gazdasági okokból is érdemes gondolni a munkahelyi stressz csökkentésére.
Munkahelyi egészségprogramok
Ha egy vállalat gondot fordít dolgozói egészségére, pozitív hatással jár, hiszen a munkavállalók azt érzékelik, hogy fontosak, és valóban csökkenhet stressz szintje. Jó hatással lehet a közösségi, vagy akár egyéni sportprogramok lehetőségének megteremtése is, hiszen a mozgás önmagában remek ellenszere a krónikus stressznek. Tény, hogy a munkahelyi egészségprogramok „hagyományos” szolgáltatásai részben alkalmasak a stressz-szint csökkentésére.
Mégsem szabad elfelejteni, hogy az ilyenfajta juttatások (uszodabérlet, kondibérlet) munkáltató számára igencsak könnyű megoldását jelentik a problémának, hiszen mindezzel csak a már meglévő bajt kezeli a vállalat, annak kialakulása ellen nem tesz semmit, és nem keresi meg a stressz valódi gyökereit.
A stressz okai
Mi minden válthatja ki a stresszt?
- Ha a munkavállaló nem bír kontrollal saját munkája fölött.
- Ha kötelességei és jogosultságai nincsenek szinkronban egymással.
- Ha túl sok vagy éppen ha túl kevés munkát kell végeznie
- Ha úgy érzi, munkáját nem ismerik el eléggé főnökei-mindez stresszt okozhat.
De a feszült személyes viszonyok, az állás elvesztésétől való állandó félelem, vagy épp a munkakörhöz mérten a munkavállaló által túl alacsonynak ítélt fizetés is krónikus stressz forrása lehet.

Japán stressz
Japánban már egész komoly következményei vannak a munkahelyi stressznek. A feszült életmód károsan hat a japánok szexuális életére, és így az országban a születési arány egyre csökken – állítja a Japán Családtervezési Egyesület.
A megkérdezett japánok közel 40 százalékuknak egy hónapon belül semmiféle szexuális kapcsolatuk nem volt. Ez öt százalékos emelkedést jelent a két évvel ezelőtti hasonló felméréshez képest. A megkérdezett házaspárok 34.6 százaléka szintén nem élt házaséletet már több, mint egy hónapja. A kutatások azt mutatták, hogyha valaki egy hónapig nem él nemi életet, az valószínűleg már egész évben nem fog.
Az intim együttlétek hiányáért a sok munkát, és a stresszes életmódot tehető leginkább felelőssé. Sokan ugyanis képtelenek elengedni a munkahelyi gondokat, és a feszültséget behurcolják az intim-családi szférába is.
Szex-stressz
Nőknél és férfiaknál a stressz egyik jellemző tünet lehet a nemi vágy csökkenése. A férfiaknál merevedési zavarok vagy korai magömlés, míg a nőknél az orgazmus elmaradása, vagy menstruációs problémák léphetnek fel.
Selye János stresszelmélete szerint a tartós stressz miatt a szexuális életre fordítható energiák gátolva lesznek, és a közösülést szinte küzdelemnek éli meg az illető, illetve a nemi szervek sem úgy viselkednek, ahogy kellene, ami végső soron további szorongást szül.
A feszültség, és a szex elutasítása pedig hosszabb távon vitákhoz és partnerkapcsolatunk megromlásához vezet.
Ilyenkor a problémák kommunikálásán túl érdemes szakember segítségét kérni, hiszen az ördögivé váló körből szinte képtelenségnek tűnhet a kitörés a stressztől beszűkült fél számára.



