Elhagyod magad! - üvölts rám,
De szarok rád,
Ahogy szarnak rám.
Törődj mással,
Balfácán.
Saját rohadt életeddel,
Nyelved alatt bélyegeddel.
Nekem, látod, úgyis mindegy,
Megfeszül az összes ideg
Bennem, ahogy ezt írom,
Sokáig már úgyse bírom.
Kisujjad nyújtsd, karod kell,
De csak addig, míg emel.
Aztán...
Levágom, és megeszem,
Látod megy el az eszem.
Elhagyod magad! - üvölts rám, De szarok rád, Ahogy szarnak rám. Törődj mással, Balfácán. Saját rohadt életeddel, Nyelved alatt bélyegeddel.
Tetszett a cikk?



