
A walesi Swansea-ben (az eltérő források szerint 1939, 1941, vagy 1942. július 17-én), született, s nem úgy indult, mint akiből zenész lesz. Kitűnően tanult, németszakos tanár lett. Tizenhat éves korára megfertőzte a zene, a gitárt választotta. Először folkot és bluest játszott, 1963-ban a már emlegetett, akkor 15 esztendős Steve Winwooddal és bátyjával jazz-re szövetkeztek, majd a Rhythm and Blues Quartettel folytatták.
A korszellemnek megfelelően felvették a nagy szervező nevét, miután Winwoodék is őt akarták vezérnek. Spencer Davis, a gitár mellett billentyűs hangszereken játszott és énekelt is – ha nem is volt szólista szerepe.

A Spencer Davis Group negyedik tagja Pete York, akit Jon Lord oldalán láthattunk nemrégiben Pakson dobolni. A rhythm and blues, a hagyományos blues és a rock nagyszerű, robbanó eleggyé formálódott. A birminghami bandát Londonban is megismerték, Keep On Running című felvételük 1964-ben listát vezetett. Részt vettek városukban az első rhythm and blues fesztiválon, amelynek illusztris vendége volt Sonny Boy Williamson.

Somebody Help Me, My Babe, I’m A Man, (Kiviszem a lavórt/lovat), vagyis Gimme Some Loving, Strong Love, When I’m Come Home és a többi tarolt a fiatalok körében, akik megismerhették a nagy fekete bluesmesterek híres számait (Dimples, Georgie on My Mind stb.) Winwoodék értelmezésében. Amerikában is felkapták a fejüket a produkciójuk hallatán. A klasszikus Spencer Davis Group emlékét egy, a kilencvenes években megjelent dupla CD őrzi gyakorlatilag minden számukkal.
Steve és bátyja távozása után az új Spencer Davis Group csak ideig-óráig tartotta a lendületet. Érdekes: a főnök pont az új formációban talált rá szerzői vénájára. Olyan kitűnő dalokhoz adta a nevét, mint a Mr. Second Class, a Moonshine, a Morning Sun, a Time Seller és mások. Ez a csapat fellépett Budapesten 1967. júliusában – emlékezetes este volt – s nemcsak a zene miatt…

Spencer Davis 1969-ben feloszlatta a Groupot, Kaliforniába költözött. Sem szólóban, sem együttesben nem kísérte szerencse. Producerként tűnt fel, többek között Robert Palmer és Bob Marley oldalán, és színészként is megismerték nevét. Fellépett egyebek között a gyönyörű hangú Dusty Springfielddel vagy Booker T. Jonesszal. 1993-ban megalakította a Classic Rock AllStar nevű együttest, amelyben helyet kapott Mike Pinera, az Iron Butterfly egykori énekese, lemezük is megjelent.

Még a nyolcvanas években dobosával életet lehelt a Spencer Davis Goupba, rengeteget koncerteztek, de a világot nem váltották meg. A kilencvenes évek végén a paksi Gastroblues fesztiválon, majd 2004-ben a Vár Oroszlános udvarában fellépett ez a formáció (azzal a Colin Hodgkinson basszerossal, aki a világon minden valamire való zenésszel muzsikált, s itt volt Pakson a Jon Lord féle csapattal is.)
A rendkívül szimpatikus Spencer Davis ma is aktív. 2008-ban albuma jelent meg, túlnyomórészt saját szerzeményeivel. Idén többek között az Animals II formációval turnézott, amely (nélküle) Paks vendége volt júliusban.



