
Birminghamben született 1948. május 12-én. Kölyökkorában rákapott a zenére, érdekelte a dzsessz és a dixieland is. Tisztességesen megtanult zongorán és orgonán játszani, gitározni, s a dobolással sem állt hadilábon, ha muszáj volt. Nyolcéves korában apjával és testvérével, Muffal már zenekarban játszott, a hatvanas évek elején pedig bátyja bandájában, a Muff Woody Jazz Bandben rhythm and blues-dalokat adtak elő.
A Spencer Davis Grouphoz, 1964-ben csatlakoztak, az együttes - főként Stevie fantasztikus hangjának és billentyűs játékának köszönhetően - a brit rhythm and blues hullám rangos csapatává nőtte ki magát. Hagyományos bluesdalokat (Midnight Special, This Hammer), a nagy elődök nagy számait játszották: John Lee Hookertől a Dimplest, John Mayall Pretty Womanjét, Robert Johnson Dust My Broomját dolgozták fel.
A Spencer Davis Group kitűnő saját számokat gyártott, köztük a Gimme Some Lovingot, amelyet találékony honfitársaink Kiviszem a lavórt/lovam címmel "fordítottak le". Nagy siker volt az I'm a Man, a Keep On Running, a Somebody Help Me és a When I Come Home is. A gyűjtők szerencséjére a kilencvenes évek közepén megjelent az Eight Gigs a Week című dupla lemez, gyakorlatilag az összes dalukkal.
A Winwood-testvérpár 1967-ben búcsút intett Spencer Davisnek. Stevie megalakította az igényes rockot némi folkzenével ízesítő Traffic együttest. Kár, hogy a magyar közönség még nem volt elég érett a produkciójukhoz, pedig a Hole In My Shoe, a Dear Mr. Fantasy, a Smiling Phases, a John Barleycorn Must Die, a No Face, No Name, No Number és a Rainmaker a rock nagy értékei.
Winwood 1969-ben csatlakozott a Blind Faith nevű szupergrouphoz, Eric Claptonnal, Ginger Bakerrel és Rick Grech-csel együtt. A nagyszerű csapat csak egy lemezt készített és egyetlen turné után megszűnt. Ezután folytatódott a Traffic története, bár a felmelegített banda nem volt annyira erős, mint eleinte. Egykori társai közül Jim Capaldi és Chris Wood már égi zenekarok tagja.
Steve megfordult Ginger Baker együttesében, majd Eric Clapton Rainbow-koncertjén. A hetvenes évek második felétől a szólóévek következtek váltakozó sikerű lemezekkel, de mindig kitűnő élő produkcióval. Őt csak a zene érdekelte, tanult kudarcaiból is, soha nem akarta külsőségekkel etetni a közönséget. E nem túl látványos időszakában is produkált olyan lemezeket, mint a Back in the High Life Again, amelyért három Grammy-díjat kapott, vagy a Roll with It, amellyel a Billboard 200-as listáját is vezette. Egészében véve szólókorszakának lemezei kissé "puhábbak" voltak, mint a korábbi albumok. Winwood 1994-ben Capaldival megjelentette a Far From Home című Traffic-lemezt, majd ezt követően egy tíz évvel korábbi Traffic-turnéról készült albummal boldogította híveit.
Winwood nagy koncertek résztvevője volt az elmúlt években: fellépett az Elvis Presley halálának huszadik évfordulójára rendezett szuperkoncerten a Wembleyben, és ott volt a királynő tiszteletére rendezett fejedelmi koncerten is. A magyar rockkedvelők láthatták a Blues Brothers 2000 című filmben.
Elég kevés lemezt készített szólóéveiben de közreműködött James Brown, Phil Collins, Joe Cocker, Marianne Faithful, Alvin Lee, Christine McVie, Etta James, Lou Reed és mások lemezein, valamint Jimi Hendrix egyik posztumusz albumán, Howlin Wolf és Muddy Waters legendás londoni fellépéséről készült felvételeken.
Legutóbb két éve jelent meg lemeze About Time címmel. Idén nyáron az Egyesült Államokban és Kanadában turnézik, a stáb május végén indul.
Kovács Miklós



