Az elektronikus zenét, de még a kizárólag popzenét kedvelők is jól ismerhetik a Prodigy-t. Gyakran a tarajos frizurát, és számtalan testékszert viselő névleges frontemberrel, Keith Flinttel azonosítják a csapatot, ami igen távol áll a valódi viszonyoktól.
Zeneileg a Prodigy tulajdonképpen egy embert takar: Liam Howlett lemezlovast, aki a nagy-britanniai Essex városban született és nevelkedett. Kiskorában zongorázni tanult, majd a gépzene felé fordult és már fiatalon lehetőséget kapott, hogy DJ-ként egy helyi klubban lépjen fel.
Itt ismerkedett meg a nyúlánk Leeroy Thornhillel és az őrült Keith Flinttel, akik fantasztikus tánctudásukkal mindenkit mozgásba lendítettek. Howlett hamarosan saját számait is játszani kezdte, amikkel eleinte szerény, később egyre jelentősebb rajongótábort gyűjtött maga köré.
A Prodigy elnevezés is tőle származik, szerényen saját magát titulálta csodának, csodagyereknek. A stílus akkori (és a mostani) trendjéhez igazodva szerződtették Maxim-ot, a fekete bőrű MC-t. Azok kedvéért, akik nem járatosak az underground világában: az MC (Master of Ceremony ceremóniamester) főként az élő fellépéseken, mikrofonnal a kezében, szövegel, rappel, mozgatja a közönséget, fokozza a hangulatot, így emberi hanggal színezve a gépzene monotonitását.
Ezzel felállt a négyfős csapat: Flint, Howlett, Thornhill és Maxim, akik a 90-es évek végére meghódították a világot. Első nagylemezük 1992-ben jelent meg Experience címmel, ezt három év múlva követte a nagy európai áttörést jelentő Music For The Jilted Generation. Végül 1997-ben kiadták The Fat Of The Land albumukat, amivel már az amerikai fiatalokat is meghódították. A közeljövőben várhatóan újabb nagylemezzel rukkolnak elő, melyről a Babys Got A Temper című single már július óta látható/hallható az MTV2-n. Emellett feltűnnek a napokban megjelent 1 LOVE című, a háborúk gyermekáldozatait támogató válogatáslemezen is, ahol a The Specials Ghost Town című, 1981-es számát dolgozzák fel, a maguk sajátos módján.
Számtalan listavezető és Top 10-es számmal büszkélkedhetnek, valamint a zenei magazinok és tévéadók díjaiban és bőségesen részesültek. Ezek közül nem egyet látványos videoklipjeikért kaptak, köszönhetően remek táncosaiknak (Flint és Thornhill), valamint a jól megválasztott rendezőknek.
Sikerük záloga a széles skálán mozgó, lendületes zene, mely valóságos adrenalinfröccsöt ad a hallgatóságnak. A techno-tól a breakbeat-ig, a rap-től a punk-ig számtalan műfaj megtalálható benne, sőt, az együttes hazai szakértői szerint az új lemez kőkemény rockzenével is szolgál majd. Az egyveleg mégis egyedülálló: a jellegzetes Prodigy-hangzás könnyen felismerhető. A rajongók megkapják tőlük, amit szeretnének: látványos showt, és táncolható zenét, ami a koncerteken az őrületig korbácsolja mind a kábítószert használó, mind az attól tartózkodó közönség hangulatát.
Visszatérve Thornhill-hez: a lakli, abszurd mozgáskultúrájú táncos gyakran feltűnt a klipekben és élő felvételeken. A profi break-táncosokat megszégyenítő figurákat bemutató srác azonban idővel úgy érezte: többre képes a showman-kedésnél. Kilépett, azóta Longman néven szólóban játszik. A tőle megjelent anyagokat internetről letöltők szerint azonban egyelőre semmi extra. Ismerve a zenei világ változásait mindazonáltal nem kizárt, hogy láthatjuk még őt a Prodigy színeiben. Addig is boldog 33. szülinapot, és eredményes Krisztusi kort kívánunk neki!
1969. október 7-én született Leeroy Thornhill, a The Prodigy brit techno-zenekar tagja. Ez a banda uralta a 90-es évek brit elektronikus zenéjét, és bár népszerűségük az utóbbi időben megcsappant, s egyre inkább a szólókarrier felé tartanak, mégis érdemes címszavakban megemlékeznünk róluk. Annál is inkább, mivel hamarosan megjelenő új nagylemezük az eddigi sikerek fényében - újra a listák élére repítheti őket.
Tetszett a cikk?



