Valamikor 1973. január végén, február elején mutatkozott be a zenekar, amelynek akkor Ace Frehley és Paul Stanley gitáros, Gene Simmons basszusgitáros és Peter Criss dobos volt a tagja. Első perctől kezdve festett álarcot és meglehetősen rikító színpadi gúnyát viseltek. Rémisztő külsőt kreáltak maguknak és a koncertjeiken is előtérbe került a látványos gyakran pirotechikával tüzdelt show.
Első lemezük, a Kiss 1974. első napjaiban jelent meg, az év végére pedig a másodikkal is előrukkoltak. Az együttes által művelt zenére sok címkét ragasztottak: pop-metál, heavy metal, hard rock, gótikus rock - kétségtelen ez mind hatott és ráillett az álarcosok zenéjére, akik Alice Coopert és a glam rock művelőit tekintették ősforrásuknak.
A zenekar eleinte inkább a koncertjeivel, mint lemezeivel hívta fel magára a figyelmet. Különösen Japánban arattak nagy sikereket. Nem véletlen, hogy az a lemezük, amellyel berobbantak "élő" lemez, az Alive-ból platina mennyiségre valót - több mint egy milliót adtak el és a tizedik helyig jutott az amerikai listán. Rock 'N' Roll All Nite című kitűnő kislemezük is jó volt a 12. helyezésre. Nagy tetszést arattak a Rock and Roll Over, a Kiss Alive, a Dynasty, valamint a szakemberek és a közönség által is elismert, a 11. helyig jutó Destroyer című albumaik, akárcsak a 7. helyre kerülő Beth című kislemez.
A hetvenes évek végén mind a négy zenész megpróbálkozott szólólemezzel, különösebb feltűnés nélkül, igaz Frehley New York Groove című korongja 13. lett és a többiek is beverekedték magukat a legjobb ötven közé.
Peter Crisst 1980-ban Eric Carr váltotta a doboknál, ez még előnyös cserének bizonyult, de személyi változások lavináját indította el. Távozott Frehley és az őt felváltó zenészeknek sem volt hosszú ideig maradásuk. Nehéz időszak következett: a Kiss a színpadi produkciókkal sem tudta tovább fokozni a hatást és mi tagadás, a zene is laposabbá vált, az együttes népszerűsége rohamosan csökkent a nyolcvanas évek elején. A szebb napokat az sem hozta vissza, hogy elhagyták a maszkot, a zene ettől ugyanis nem lett jobb.
A nyolcvanas évek botladozásai után 1990-ben végre megjelent ismét egy sikeres kislemez: a Forever, amely a nyolcadik helyig menetelt. A kilencvenes évek elejétől egy ideig újra felfelé ívelt a Kiss pályája, megjelentették többek között az Alive III, majd az évtized végére az Alive IV című albumot, a Psycho Circust CD-n és videón. Lebonyolítottak egy nagyon sikeres turnét, a Kiss volt 1996-ban a világ legkeresettebb koncertprodukciója. Az évtized végére ismét lassult a lendület, lemezeik közül csak a régebbi felvételekből készült válogatások kaptak jó minősítést. Közben szomorúság törte meg az álarcos családot: 1991-ben Eric Carr rákban meghalt. Peter Criss, miután végigbulizta velük az évtizedet, 2001-ben - feltehetőleg pénz körüli nézeteltérések miatt ismét elhagyta társait, Eric Singert hívták a helyére.
A Kiss fennállásának három évtizede alatt mintegy ötven albumot jelentett meg közel 100 millió példányban. A társaság kétszer tisztelte meg Magyarországot: 1988-ban és 1997-ben.
Ami a közeljövő terveit illeti, a Kiss február végén Melbourne-ben a helyi szimfonikusokkal, márciusban a híres tokiói Budokanban koncertezik. Az augusztusban induló három hónapos turné az Aerosmith-szel előreláthatólag negyven koncertet jelent majd.
(Kovács Miklós)
Régen volt, igaz volt: 30 évvel ezelőtt alakult az álarcosok bandája, az amerikai Kiss együttes, amelynek napokon belül megjelenik Unathorized című DVD-je (a két évvel ezelőtti azonos című film második része). Talán CD-t is kiadnak a jeles alkalomra, például arról a turnéról, amit majd az Aerosmith társaságában bonyolítanak nyár végétől Amerikában.
Tetszett a cikk?



