Talán az egyetlen együttes, amit a Rolling Stoneshoz lehet mérni - a két énekes megjelenése is szinte kísértetiesen hasonló. Természetesen az Aerosmith-ről van szó, a bandáról, mely 30 éve nyomja az ipart Steven Tylerrel az élen. Kissé bohókás öltözködésével, és Mick Jaggerhez hasonló "cápaszájával", amikor hősünk színpadra lép, a közönség megőrül és kezdetét veszi a tombolás. Az Aerosmith frontembere március 26-án ünnepli 55. születésnapját, ezért nem árt, ha felelevenítjük Tyler, és a banda zenei történelmét.
Tyler első kezdeményezése még 1964-ben, (a) The Strangeurs zenekar volt, mellyel 1966-ban kiadta a Walk Away Rene című számot, ami akkor bekerült a 40 legjobb szerzemény közé. Ezen kívül más nyom nem nagyon maradt utánuk. Az Aerosmith rajongók kötelező évszáma 1970, hiszen New Hampshire állam Sunapee nevű városában ekkor jött össze a nagy csapat, név szerint: Steven Tyler (ének), Joe Perry (gitár), Tom Hamilton (basszus), Joey Kramer (dob), Ray Tabano (gitár). Sok más együtteshez hasonlóan a kezdet itt is elég döcögős volt. Miután a banda áttette székhelyét Bostonba, kicsi klubokban kezdett el zenélni. Az áttörést az 1972-es év jelentette, amikor egy jó nagy adag szerencsének köszönhetően felfedezte őket Clive Davis producer - aki azóta a világ egyik leggazdagabb és legjobb szimatú lemezcég tulajdonosává "nőtte ki magát". Davis amikor meglátta a fiúkat játszani rögtön lecsapott a kínálkozó lehetőségre, és potom 125 ezer dollárért leszerződtette őket a Columbia Recordshoz.
Bemutatkozó albumuk, melynek címe azonos a formáció nevével rögtön megadta az alaphangot fantasztikus karrierjükhöz, hiszen már ez a lemez kétmillió példányban kelt el az Egyesült Államokban. Mégis, az igazi áttörést az 1975-ös Toys in the Attic megjelenése hozta, melyről olyan slágerek születtek, mint a Sweet Emotion, a Walk This Way, és a Dream On.
Az 1976-os Rocks szintén kapásból sikeres lett, mint ahogyan az egy évvel későbbi Draw The Line is villámként csapódott be. Mindkét lemez pillanatok alatt platinává nemesedett. A sikerekkel együtt természetesen a turnék is megindultak, melynek hanglenyomata az 1978-as Live Bootleg album, amely az Aerosmith első élő koncertjeiből csemegézget.
Az első tagcserék 1979-ben zilálták szét az együttest, amikor a Night in the Ruts című album elkészítése után - ami természetesen aranylemez lett - az együttes két gitárosa, Joe Perry és Brad Whitford úgy döntött megpróbálkozik szólóban. Ekkor érkezett a csapatba Jimmy Crespo, és Rick Dufay. A krónikához tartozik, hogy ebben az évben Stevennek motorbalesete volt, ezért kénytelen volt néhány hónapot kihagyni. Sajnos ebből a balesetből Steven egy csúnya térdsérülést szedett össze, ami végig kísérte egész karrierje során.
Az Aerosmith erejét, és munkamániáját mutatja, hogy a sikerek ellenére sem álltak le. Mindig valami újjal próbálták meglepni közönségüket. Ennek eredménye egy válogatás album (A Greatest Hits máig a legnagyobb példányszámban elkelt lemezük), valamint a Rock In a Hard Place, amely az együttes hattyúdalát jelentette a Columbia kiadónál. 1983-ban Tyler kisebb botrányba keveredett, amikor kokain birtoklásért letartóztatták, de három év próbaidővel, és 5000 dollár megfizetésével megúszta a dolgot. Sajnos ennek az esetnek köszönhetően sok éven keresztül nem hagyhatta el az Államokat, így az európai közönségnek várnia kellet.
1986-ban az évtized egyik legnagyobb dobását követték el, amikor a Done With The Mirrors című lemezen összeálltak a RUN D.M.C. rapcsapattal, és elkészítették, a Walk This Way újrafeldolgozását. Ekkor már ismét a régi felállásban játszott az együttes. Ebben az évben Classic Live címen egy élő felvételeket tartalmazó lemezt adtak ki, melyet egy év múlva a Classic Live 2 követett. 1987 augusztusában új kiadójukkal, a Geffennel dobták piacra első albumukat Permanent Vacation címmel. A lemezről olyan dalokra emlékezhetünk, mint a Dude, az Angel és a Ragdoll. 1988-ban sem tétlenkedtek a fiúk, hiszen ekkor jelent meg a Gems című korongjuk.
1989-ben Pump című LP-vel robbantottak, melyről a Janie's Got A Gun már örökzöldnek számít. 1990-ben a banda hatalmas meglepetésre (?!) semmilyen albumot nem jelentetett meg, de több zenei díjat is átvehetett. A Janies Got A Gun sikere még 1991-ben is kísértette az együttest, ami a csapat első arany gramofonját jelentette. Ekkor az Aerosmith elkötelezte magát a Sony Recordshoz, bár még két lemezre szóló szerződés kötötte őket a Geffenhez.
1993-ban a Rolling Stone magazin a Walk This Way-t, valamint a Janies Got A Gun-t is beválasztotta mindenidők 100 legjobb videoklipje közé. Ekkor jelent meg egyik legsikeresebb munkájuk, a Get A Grip, ami két hónappal a megjelenés után (!) már aranylemez lett. 94 februárjában bezsebelhették második Grammy-jüket a Living On The Edge-ért, de a Crazy, az Amazing, és a Cryin sem volt kispályás. Teljesítve a Griffinnel kötött szerződést 94 novemberében kiadták a Big Ones CD-t, amely nevéhez méltóan az egyik legismertebb Aerosmith albumok közé emelkedett. 1997-ig semmilyen új zenei anyagot nem készített az együttes, de a lemezbevételek továbbra is milliós nagyságrendre rúgtak. Ebben az évben a Dream On, és a Toys In The Attic is bekerül a rock and roll történelmének 500 legjobb dala közé.
Következő bombasikerük a Nine Lives LP, melyről Pink című daluk négy hétig vezette a Billboard Mainstream Rock listáját. 1998-ban ismét főszereplőivé váltak a Grammy-díjkiosztóknak, hiszen a Falling In Love a legjobb dal, a Nine Lives pedig a legjobb album kategóriákban volt érdekelt. Még ebben az évben egy nagyon furcsa dolog történt, melyből ismét az Aerosmith került ki győztesen. Az Armageddon című film - melyben a női főszereplőt lánya, Liv Tyler játszotta - a filmkritikusok szerint minden idők egyik leggyengébb alkotása, ennek ellenére a film betétdala, az I Dont Want To Miss A Thing az Aerosmith egyik legsikeresebb dala lett. 2001 márciusában megjelentették a Just Push Play című albumot, amelyről olyan sikerek születtek, mint a Sunshine, a Jaded, és a Fly Away From Here.
Mindent összevetve kétség sem férhet ahhoz, hogy a világ egyik legsikeresebb együtteséről van szó, amit mi sem mutat jobban, mint hogy minden megjelenő nagylemezük többszörös arannyá, és platinává érett. Steven Tyler neve tehát egyet jelent a sikerrel, több mint 100 millió eladott lemez, és több száz teltházas buli után lehet ezt még fokozni? Reméljük igen. Boldog szülinapot Steven! (Göbölyös Gábor jr.)
A rock közel 50 éves történelmében nehéz olyan együtteseket találni, melyek szinte mindent túlélnek. Rengeteg sláger, karizmatikus egyéniségek, fantasztikus videók és egy énekes, Steven Tyler, akinek nemcsak túlméretezett szájára, hanem egyéni hangjára is oda kell figyelni.
Tetszett a cikk?



