A konzervatóriumot végzett, már fiatalon is magas homlokú, ellenben tekintélyes pofaszakállt viselő Van Leer 1968-ban hozta létre Amsterdamban a Focust, egy hozzá hasonló "őrülttel", Jan Akkermannal, a rock egyik legkülönlegesebb gitárvirtuózával. Ők ketten határozták meg az együttes hangját, félelmetes és meghökkentő futamaikkal, amelyek a műfajban egyedülálló módon ötvözték a klasszikus zenét, a rockot és a zenei humort.
Első albumuk, a Mother Focus 1969-ben jelent meg, ez még csak helyi siker volt. Következő lemezükre, az 1971-es Moving Wavesre azonban már Hollandia határain túl is felfigyeltek, mindenekelőtt a Hocus Pocus című nótára, amelyben a hardrock főtémát Van Leer jókedvű jódlizással váltogatta, a "pincétől a magas C-ig". A felvétel Angliában listavezető is volt. Ugyanezen a lemezen hallhattunk spanyolos gitártémát, Debussy-hangulatú dalt és egy nagyobb lélegzetű instrumentális kompozíciót, az Eruptiont, amely a legjobb progresszív bandák közé emelte a Focust. Bár a ritmusszekció többször változott (basszuson Cyriel Havermans és Bert Ruiter, dobon Pierre Van der Linden, Colin Allen, végül David Kemper játszott), a zenekar a 70-es évek első felének egyik meghatározó, egyéni hangú társulata lett.
Nem volt híján ötleteknek a III., dupla album sem, amelyen az egyik dalban Van Leer latinul énekelt néhány sort Vergilius Aeneasából, az Elspeth of Nottinghamben lant-fuvola kettőst adtak elő Akkermannal, és két hangszeres "slágert" is produkáltak Sylvia, illetve House of The King címmel.
A csúcsra az 1974-es Hamburger Concertóval értek: a Delitia Musicae és a Strasbourg Cathedral újabb évszázados időutazás, a Birth barokk pasztellrajz csembalóra, amelyből csodálatosan kifinomult rock-variációt adnak elő. A címadó darabban pedig összefoglalnak mindent, amiért megszerette őket a világ.
Az évtized közepére azonban sajnos elfogyott a Focus szuflája. Utolsó lemezeik már önismétlőek voltak, a két "főbolond" útjai szét is váltak, de abban párhuzamosan futottak, hogy mind Van Leer, mind pedig Akkerman készített klasszikus és rocklemezeket egyaránt, fel-felelevenítve néhány korábbi, nekik kedves témát. Van Leer 1999-ben újraalakította a Focust, ezúttal Akkerman nélkül, de az új album, a Focus 8 csak halvány lenyomata volt a régi zseniális felvételeknek.
Elképesztő hangokat tud kicsalni torkából: gregoriánénekből bármikor átmegy jódliba, a basszustól a szopránig terjed orgánuma. Közben égzengetően orgonál, fuvolájával pedig hol dzsessz-muzsikusokat, hol pedig reneszánsz udvari zenészeket szégyenít meg. Thijs Van Leer, a Focus együttes alapítója március 28-án ünnepli 55. születésnapját.
Tetszett a cikk?



