Hamar fel kellett nőnie: kilenc éves korában gyermekparalízist kapott, amiből kigyógyult ugyan, de a boldog gyermekévek ezzel kimaradtak életéből.
Fiatalon gyermeket szült, de lányát elvették tőle és csak évtizedekkel később találkozhatott vele ismét. A hatvanas években került közelebb a zenéhez: gitározgatott Pete Seeger és Bob Dylan dalai jelentették a kiindulópontot, a kályhát. Klubokban énekelt és ismert előadók zeneszerzője, dalszerzője lett.
Huszonöt éves korában jelent meg első albuma, amelyet David Crosby intézett el neki. A következő évben kiadott Cloudst már ő maga jegyezte szerzőként is. Ezeket a lemezeket még több mint két tucat követte az elmúlt három és fél évtizedben, de egyik korongja sem nevezhető tucatmunkának. Korai sikerdalának a Woodstocknak az volt a története, hogy a nagy fesztiválra nem hívták meg, de ő meg akarta valami módon örökíteni a rockzene kimagasló jelentőségű eseményét. A Wight-szigeti fesztiválon 1970-ben már személyesen is részt vett - szép sikert aratva.
A hetvenes években olyan nagyszerű albumok jelentek meg tőle, mint a Blue, a For The Roses, a Court and Spark, a Hejira és a Mingus, amelyet Charlie Mingus kiváló dzsessz-bőgőssel készített. Szívesen dolgozott a Weather Reoport együttes tagjaival is.
A kilencvenes évek legjobb albumai közül emlékezetes a Chalk Mark In Rain Storm és a Turbulent Indigo. Idén a Geffen kiadónál készült dalaiból jelent meg egy válogatása.
Mindegyik lemezére jellemző az igényesség, még ha nem is mondható el valamennyiről, hogy szakmai csúcs lenne.
A zene mellett a hetvenes évektől rajzolt, festett, saját maga tervezte lemezborítóit, - fiatalkori ambícióit felelevenítve - verseket írt. Kiállításokat rendezett, önálló verseskötete öt évvel ezelőtt jelent meg.
Ami a szakmai elismeréseket illeti nem lehet oka panaszra: tavaly Grammy életműdíjat kapott, ezen kívül további öt Grammy-vel büszkélkedhet. A Rolling Stone magazin egy alkalommal az év művészének nevezte és a rock and roll halhatatlanjai közé is bekerült. Nem hiányzik gyűjteményéből a rangos Polar zenei díj sem. Amikor ezt a díjat 1996-ban odaítélték neki, tehetsége mellett sokoldalúságával indokolták az elismerést. S valóban: könnyelműség volna kimondani, hogy igazából melyik stílusba is lehetne őt beskatulyázni.
Nemrégiben azt nyilatkozta, hogy a visszavonulás gondolata foglalkoztatja és nem akar tartós szerződést kötni. Amennyiben beváltaná fenyegetését, az súlyos veszteség lenne a zene általa művelt valamennyi műfaja számára.
Kovács Miklós
Hatvanadik születésnapjához érkezett, a sokféle műfajban otthonos és megújulni mindig képes Joni Mitchell. A kanadai énekesnő nem a csillogásra törekedett eddigi pályáján, talán titokban neki is hiányoztak a listavezető slágerek, de a szakmai sikerek bőven kárpótolták.
Tetszett a cikk?



