James Patrick Page az angliai Hestonban született 1944.január 9-én. Gitározni tizenhárom éves korában kezdett, jórészt magától tanult, bár tanárhoz is eljárt. Gyökerei a ma nyolcvanas éveiben járó gitárfenoménhez, Les Paulhoz, a rock and roll hőseihez, Chuck Berryhez és Elvis Presleyhez, valamint a fekete blueshoz - Muddy Watershez, Robert Johnsonhoz, Albert Kinghez és Willie Dixonhoz nyúlnak vissza.
Sokat tanult több vele egyívású blues- és rockzenésztől, például Eric Claptontól, Jimi Hendrixtől, Mike Bloomfieldtől és Jeff Becktől. Névtelen stúdiózenészként, alkalmi bandákban keményen "gürcölt", mire London legkeresettebb sessiongitárosa lett.
A hatvanas évek elején alkalomszerűen feltűnt a Who, a Kinks, a Them, a Rolling Stones, Donovan és mások bulijain. A Yardbirds együttesben 1966-ban ragadt meg hosszabb időre: amíg Jeff Beck a zenekar tagja volt, ő basszusgitározott. Nagyszerű társa távozása után övé lett a szólógitár. Nem Page hibája volt, hogy a Yardbirds zenéjének lendülete megtört. Page új társakkal - Robert Plant énekessel, John Paul Jones basszusgitáros-billentyűssel és John Bonzo Bonham dobossal - New Yardbirds néven indultak skandináv koncertkörútra, majd hamarosan felvették a Led Zeppelin nevet.
Page előtte bluesfelvételeket készített Eric Claptonnal, Albert Leevel és másokkal, ezeknek az örömzenéknek egy részét White Boy Blues címen adták ki, és máig nagy becsben tartják a rajongók. Gitározott Joe Cocker első, 1969-es lemezén.
A bluest a heavy metal szülőatyjaként elkönyvelt Led Zeppelin sem tudta (és nem is akarta) megkerülni. Az együttes első lemezén Dixontól két dal szerepelt, de jutott bluesos hangzású dal a későbbi albumokra is. A Zep első négykorongjával, valamint az A dal ugyanaz marad című filmjével írt rocktörténelmet. Amikor 1980-ban Bonham meghalt, társai már nem akarták folytatni.
Lemezeikből csak Amerikában több mint 100 milliót adtak el, a Led Zeppelin IV című album közel húszszoros platinalemez. A banda természetesen a rock and roll halhatatlanja, Jimmy kétszeresen is megdicsőült, hiszen a Yardbirds révén is halhatatlanná vált. A kitűnő gitárosnak saját jogán sem kell szégyenkeznie, hiszen Most High című dala listát vezetett, és Grammy-díjat kapott érte.
A szólóévekben Page készített értékes és kevésbé sikeres lemezeket is: az Outridert a szakma dicsérte, de nem lett kirobbanó közönségsiker. A kilencvenes évek elején David Coverdale-lel, a Deep Purple és a Whitesnake kitűnőségével játszott együtt, majd 1994-től több éven át ismét Robert Planttel kötötte össze zenészéletét: 1994-ben No Quarter, 1998 elején Walking To Clarksdale címmel készítettek közös lemezt. Ez utóbbi anyagával még abban az évben eljutottak Budapestre is, ahol felejthetetlen koncertet adtak. Planttel 2001-ben újra együtt szerepeltek zenészbarátjuk, Roy Harper 60. születésnapján.
(Kovács Miklós)
A hatvanas-hetvenes évek egyik legnagyobb gitáros egyénisége, a stílusteremtő és mindig megújulni képes Jimmy Page hatvanéves. Nélküle elképzelhetetlen lett volna a Led Zeppelin együttes, és talán nem születtek volna meg a rockzenének azok az irányzatai a hetvenes években, amelyeket hard rocknak és heavy metalnak neveznek.
Tetszett a cikk?



