A világ viszont azt mondja, hogy paráználkodj; tonnaszámra nyomtatják a folyóiratokat, kilométer számra forgatják a filmeket, plakátok tízezreit ragasztják a falakra azzal a céllal, hogy a nemiséget izgassák vele.

Ne paráználkodj!
A katolikus 10 parancsolat szerinti hetedik nem csak a nemi tisztátalanságot tiltja meg, hanem az érzéki gondolatokat, kívánságokat is, és azokat a gyakorlatokat is, amelyek ezeket a gondolatokat és kívánságokat felkeltik bennünk. Ez a parancsolat nem csak azt követeli meg tőlünk, hogy legyünk tiszták külső életünkben, hanem azt is, hogy legyünk tiszták szívünk szándékaiban és érzelmeiben is. Krisztus Isten törvénye iránt messzemenő elkötelezettséget tanúsított, kijelentette, hogy a gonosz gondolat vagy tekintet éppen úgy bűn, mint a törvénytelen cselekedet.

Vagy paráználkodj?
A világ viszont azt mondja, hogy paráználkodj; tonnaszámra nyomtatják a folyóiratokat, kilométer számra forgatják a filmeket, plakátok tízezreit ragasztják a falakra azzal a céllal, hogy a nemiséget izgassák vele.

Pedig a nemiség nem az ember találmánya, hanem Isten ajándéka.
Abban van a nagy titok, amikor Isten Évát Ádám számára megteremtette, akkor a kettő együtt formált egy egészet.

„A bajok akkor kezdődnek, amikor a nemiség nincs a megfelelő helyén, vagyis a házasságban” - olvastam valahol.

Hol van a helye a nemiségnek?
Ha csak arra gondolunk, mennyi házasság köttetett régebben úgy, hogy menyasszony-vőlegény a házasság előtt még csak meg sem érinthették egymást, nem hogy kipróbálhatták volna, jó-e az együttlét a másik emberrel, hát beleborzongok, hogy egy életet kellett leélniük esetleg olyannal, akitől testileg undorodtak.

Már a másik szaga is vonzhat vagy taszíthat
Mert a szereteten kívül van kémia is. Szerethetek valakit úgy is, hogy képtelen lennék nőként az övé lenni, és viszont, engem is szerethet így egy férfiú. Ez nem baj. Ettől nem kell sem frusztráltnak, sem sértettnek lenni, de semmiképpen sem szabad összeházasodni azzal, akit testileg nem kívánunk, akinek nem szeretjük minden porcikáját. Hogy miért? Mert ez később úgyis visszaüt. Kevés kivételtől eltekintve, ha egy ideig megy is a „játék”, kisvártatva az egyik fél beleszerethet valaki másba, és akkor rájöhet, hogy tévedett, és kezdődnek a megcsalások, a titkolózások, a szenvedések, a játszmázások.

De hogyan is tudhatnánk előre, hogy milyen a másikkal a testi együttlét, ha nem próbáljuk ki?
És azt, hogy nekünk mi a jó, hogyan tudhatnánk, ha nem ismernénk meg a saját testünket, a saját gyönyörszerző képességünket akár önmagunknak is, függetlenül másoktól; egy másiktól? Hogyan tilthatnánk meg, hogy ne lássunk magunk előtt ilyenkor erotikus képeket, hogyan zúzhatnánk be a világ összes meztelen vagy félmeztelen testet ábrázoló gyönyörű festményét, szobrát, vagy egyéb alkotásait?

Mégsem próbálhatjuk ki mindenkivel, aki arra jár
Amikor viszont a testek lélek nélküli tárgyakká válnak csupán, és az örömszerzés függetlenedik a benne lévő személyektől, és ezt megállás nélkül, buján, torkosan, falánkan, soha abba nem hagyva, az igazi szeretetkapcsolatok pótszereként, öncélúan használjuk, akkor biztos, hogy vétkezünk. Büntetésünk testi-lelki gyógyíthatatlan nyavalyákban lát napvilágot, és terjed az egész földön át, mint a többi meggondolatlanságunk.

Az is paráznaság, ha folytatod, pedig nem is akarod
De ugyanilyen paráznaság, ha a házasságban az egyik fél már kihűlt a másik iránt, vagy ha soha nem is lángolt érte, és mégis folytatják a szexuális kapcsolódást, mintegy megerőszakolva önmagukat vagy a másikat. Mi a nagyobb bűn vajon, ha ezt egy házasságon belül vagy kívül tesszük? Szerintem mindkettő hatalmas bűn.

Minden megengedett, ha a másikat szereted és tiszteled
Másfelől viszont, ha szereti egymást két ember, akkor miért is ne lehetne minden megengedett akár házasságban, akár azon kívül vannak-e. A „papír” (házassági, válási) nekem soha nem számított, ahogyan az emberek által alkotott törvények sem. Amit pedig az isteni törvényekben olvasok, mindig alaposan át is gondolok.

Ahogy az égben köttetett házasságokról is azt gondolom, hogy az igazi, egymásnak szánt kapcsolatokat jelenti, s nem azt, hogy ki ment el templomi esküvőre és ki nem. Úgy a „házasságon belüli nemiség” említésére is csak úgy gondolok, mint egy egymás iránt elkötelezett, igaz és tiszta kapcsolatra, akár van erről házassági levelük az illető embereknek, akár nincs.

Ha ebben a teljes és őszinte, tiszta és igaz kapcsolatban éljük meg a szexualitást, az nem paráznaság! Sőt! Számos eset bizonyítja, többek közt a sajátom is, hogy az ilyen szexualitáson keresztül el lehet jutni a Jóistenig, az „Istenélményig”, ahogy az én kis kedvesem fogalmazta ezt meg egykoron (és nem voltunk házasok, „csak” isteni ajándékok egymás számára).

És hát nem ez a célja mindenkinek, akinek lelke van?

MIRA
Fejtsd meg a 7 pecsétes titkokat! - Irány a játék!
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.