Álom kontra valóság
Amikor két ember találkozik egymással, és kialakul köztük a vágynak és a kötődésnek az a semmihez sem hasonlítható érzése, melyet szerelemnek nevezünk, tulajdonképpen még nem egymást szeretik, pusztán azt a képet, melyet önmagukban a másikról kialakítottak.
Az idő dönti el, hogy a vágyak és elképzelések, melyet a felek akaratlanul egymásra vetítenek, mennyire fedi a valóságot. Sokan azonban még évek múlva is azt a személyt szeretik, akit látni vélnek a másikban, nem pedig azt, aki valójában mellettük él.
Fontos tehát alaposan megvizsgálnunk, mi az, amit esetleg csak mi akarunk látni a másikban, s mi az, ami valóban a személyiségének a szerves részét jelenti.

Intimitás – kitárulkozás
Attól, hogy két ember szexuális kapcsolatba kerül egymással, még nem feltétlenül jut el az intimitás megfelelő szintjére. Az intimitás egy olyan bensőséges kapcsolatot feltételez, melynek során a felek képesek lebontani egymás előtt a védváraikat, őszintén felvállalva saját magunkat, esetleges félelmeiket, bizonytalanságaikat, hiányosságaikat, lévén már nem félnek a meg nem értéstől vagy az elutasítástól.
Ameddig úgy érezzük, nem adhatjuk át magunkat teljesen a másiknak, vagy épp ő az, aki nem fedi fel önmagát előttünk, nem beszélhetünk mély intimitásról.
A fokozatosság elve és a kölcsönösség az, melyeket érdemes szem előtt tartani, amikor valakivel a bensőséges kapcsolat felépítésén dolgozunk.
Időről időre teremtsünk lehetőséget az önfeltáró beszélgetések kialakulásához. Ilyenkor tartsuk tiszteletben a másik tempóját, és ügyeljünk arra, hogy mindig csak annyit adjunk magunkból, melyről biztosan tudjuk, hogy elbírja az, akivel megosztjuk a gondolatainkat, és érzéseinket.
Várakozás
A szerelem csodálatos érzés, melynek során repülnek az órák, amit a szeretett személy közelében töltünk, és vánszorognak a percek, amit távol kényszerülünk megélni egymástól.
A kapcsolat elején ezért legszívesebben folyton egymás közelségét keresnénk, pedig a távolság és az idő nem csökkentik a vágyat a másik iránt. Épp ellenkezőleg, pozitívan hathat az együtt töltött idő minőségére az, ha mindkét fél tisztában van annak értékével.
Nem szabad tehát mindent alárendelni a másikkal tölthető időnek. Az életünkben továbbra is helyet kell biztosítani a barátoknak, a munkának, a korábbi szabadidős tevékenységeknek.

Függőség
A szerelem egyfajta képességet igényel a kontrollvesztett állapot megélésére.
Az, aki megszokta, hogy ő irányít, ő az, aki befolyással van a környezetében bekövetkező eseményekre, bizony igen nehezen hagyja majd, hogy magával ragadja egy ilyen hirtelen jött érzés. Azt megélni pedig, hogy a boldogságunk már nem egyedül tőlünk függ, egészen kiszolgáltatottá tehet minket.
Épp ezért fontos, hogy továbbra is teret hagyjunk az életünkben mindannak, ami korábban örömöt okozott. Az ugyanis, ha egyetlen személytől tesszük függővé a boldogságunkat, óriási terhet jelenthet mind a kapcsolat, mind a másik fél számára.
Konfliktus
Amikor szerelmesek vagyunk, hajlamosak vagyunk a hasonlóságokra fókuszálni. Ilyenkor inkább azt látjuk meg a másikban, mely hozzánk hasonlatossá teszi a gondolkodásmódját, az értékrendjét, az érzéseit. Idővel aztán, ahogyan jobban megismerjük egymást, fény derül majd a különbségekre is, melyek mentén óhatatlanul összeütközésekre kerülhet sor.
A konfliktus azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a másik nem való hozzánk. Pusztán azt jelzi, hogy bizonyos kérdésekben eltérő véleményen vagyunk.
Természetesen fontos felismernünk az olyan jellegű, vagy mértékű különbségeket, melyek hosszú távon akadályát jelenthetik a közös életvitelnek, egyéb esetben azonban érdemes megtanulnunk, hogyan kezelhetjük az összeütközéseket úgy, hogy azok esetén a probléma megoldása, ne pedig a saját igazunk érvényesítése legyen a cél.

Félelem
Az emberi természet alapvető sajátosságának tekinthető az, hogy fél. Félti saját magát, azt, amit megszerzett, vagy amit épp birtokolni vágyik. A szerelemmel sincs ez másként.
Természetes, hogy féltjük a másikat, a túlzott aggódás azonban zavaró lehet. Ahogyan a féltékenység sem a szerelmünket, mind inkább a saját magunkba, és a másikba vetett hit és bizalom hiányát jelzik.
Nem érdemes tehát hagyni, hogy a félelem megmérgezze a kapcsolatot. Az örökös aggódás vagy bizonytalanság helyett inkább fókuszáljunk arra, amivel a szerelem aktuálisan megajándékoz minket, és együtt örüljünk neki.



