Meglehet, hogy csak szabadságra kell menned!
Ha már eleged van a munkádból, ha fáradtnak és kimerültnek érzed magad a munkahelyeden, akkor az első gondolatod nem az, hogy „szakíts, válj”, vagyis kilépj. Az első gondolat az, hogy szükséged lenne pár nap szabadságra. És ha minden jól megy, meg is teszed. Kiveszel pár napot, eltávolodsz a rutinkörülményektől, feltöltődsz és visszatérsz.
Nincs ez másként egy párkapcsolatban sem. Ha sok időt töltötök együtt, bizony előfordul, hogy valamelyik félnek igénye merül fel egy kis kikapcsolódásra, távolságra a másiktól. Ez nem azt jelenti, hogy félre akarna lépni vagy a kapcsolat megszüntetésére vágyna. Sőt!
Szabadon tudod engedni a kedvesed?
Egy bizalommal és szeretettel teli kapcsolatban is előfordul,hogy kell a tér.
Ha az a fél vagy, aki éppen elmenne – tudd, hogy ezzel jót teszel a kapcsolatnak, mert nem zúdítod a belső elégedetlenségedet a másikra, hanem békénhagyod és élni hagyod. Azután visszatérve újból könnyebben teremtődik a „közös”.
Ha az a fél vagy, akitől épp elmennének – tudd, hogy ez nem rólad szól. Ez a másik története. És minél könnyebben elengeded, annál hamarabb és annál nagyobb örömmel tér vissza hozzád, mert hálás lesz neked azért, hogy szabadnak érezheti magát.


Árulkodó jelek, hogy szabadságra van szükséged:
- ok nélkül kritizálod a másikat
- ingerült leszel a közelében
- meg tudnád fojtani egy kanál vízben, pedig nem csinált semmi rosszat, csak épp ott van
- idegesít a hangja/a rutinjai/a szokásai
- és hasonlók.
Fontos, hogy tudd, ilyenkor nem a másikban van a hiba, hanem benned van feszültség. A másik lehet, hogy boldogan tesz-vesz, sőt még segítségedre is van sok mindenben. Téged mégis idegesít. És a kulcsszó itt az: téged idegesít. A saját szűrődön át nézed őt, és ha általában nem ilyennek látod őt, akkor bizony a Te szűrődet kell kipucolni.
Mi a teendő?
Ha tudsz, menj el. Tölts el pár napot a barátoddal/barátaiddal, családod olyan tagjaival akikkel egyébként nem éltek egy fedél alatt. De a legjobb, ha egyedül töltesz pár napot! Foglalkozz magaddal! Találj rá újra önmagadra és töltődj fel abból, aki vagy!
Ez annyiféle módon történhet, ahányan vagyunk a világon. Lehet, hogy már egy olyan apróság is jó hatással van rád, ha más időpontban eszel, mint szoktál, más módon és mást, mint ahogy együtt szoktatok. A lényeg, hogy olyasmiket csinálj és olyan módon, ahogy Neked jó, csakis Neked! Az egyedüllétben az a szép, hogy olyankor nem kell senki máshoz sem alkalmazkodni a legkisebb mértékben sem. És ez pihentető.

Minél hamarabb észreveszed, hogy a feszültség belőled ered, annál hamarabb tudsz cselekedni és ezáltal megvédeni az egyébként becsben tartott kapcsolatot a kedveseddel.
Nemcsak a munkahelyről, de a saját életünkből, családunktól, barátainktól is érdemes szabadságra menni időnként.
A sok "mi" között mindig emlékezzünk rá, ki az az "Én".



