Nemrég találkoztam egy nővel, aki elbűvölt. Közös barátainkon keresztül találkoztam vele, egy kávéházban. Nem tudom kiverni a fejemből. A kezdettől fogva flörtöltünk egymással, szemeztünk, "véletlenül" megérintettük egymást. Végül elkértem a telefonszámát, és beszélgetni kezdtünk, ez megy éjszakákon keresztül. Jó néhányszor randevúztunk, de valahogy a kapcsolat megmaradt barátság szintjén.
Mostanában, sűrűn emleget egy férfit, akivel egy épületben dolgozik. Az utolsó dolog, amibe belemennék, hogy az én vállamon sírja el, ha nem jön össze neki ezzel a férfival. Tudom viszont, hogy kettőnkből nagyszerű pár lenne, hogyan őrjíthetném meg, és hogyan tudatosíthatnám benne, hogy tökéletesen megfelelünk egymásnak?" - írja Róbert Békéscsabáról.
Az emberi természetnek megvannak a maga furcsaságai, ha valaminek alacsony az ára, nem értékeljük sokra, és azok a dolgok, amelyeket csak nehézségek árán érhetünk el, jobb minőségűnek tűnnek a szemünkben. De leginkább az növeli az értékét valaminek, hogy mit kellett föladnunk érte.
A katonaságnál, sportegyesületeknél, munkahelyen, mindenhol megjelenik ugyanaz a folyamat: egyfajta fölkészülés, amit akár nevezhetnénk próbaidőnek, amely alatt bizonyítanunk kell, hogy alkalmasak vagyunk annak a szerepnek a betöltésére, amelyet vállaltunk. Ezek után megszületik egyfajta válasz, a katonaságnál az avatás, ami mintegy kiértékelése ennek az időszaknak, és ettől válik értékesebbé számunkra az elnyert pozíció.
Ugyanez az elv működik akkor a párválasztási játszmákban is. Általában a nő ápolja a barátságokat, de az a férfi őrjíti meg, akit nehezen "kap" meg. Állandóan bizonytalanságban tartani valakit ugyan nem szerencsés, nem is etikus, de a nő, akinek a szerelmét el szeretnénk nyerni, szerencsésebb, ha nem olyan biztos a dolgában. Ez utóbbi csak akkor fordul elő, ha nem értékel bennünket eléggé. De annak, akinek a szerelmére vágysz, ugyanakkor méltónak is kell lennie ahhoz, hogy elnyerje a tiédet. Éppen ezért, nem árt, ha egy kicsit harcolnia kell azért, hogy találkozhassatok. Ezáltal maga a jelenléted is jelentőséggel fog bírni, és ez már pontosan az az alap, amelyre lehet építeni - csak rajtad áll, hogy akarsz-e. Nem baj, ha ő az, aki szívességet tesz neked és nem megfordítva, és ha ez így történik, akkor kénytelen megmagyarázni magának a dolgokat ekképpen: csak azért teszi ezt, mert annyira nagyszerű ember (vonzó férfi) vagy, és kizárólag ez a magyarázata annak, miért törődik veled.
Nem árt, ha a barátnődet időnként hagyod pihenni, és nem lógsz körülötte állandóan. Ragaszkodj a magad külön programjaihoz, nem baj, ha hozzászoktatod, hogy időnként nem érsz rá a randevúra, és ne ő legyen az életed értelme, ha mégis, akkor mondd el egy-egy szép pillanatban, amely azonban ritka is, éppen ezért ajándék lesz számára.
Ha a nő tesz valamit, ami dühbe hoz, hozd a tudtára, hogy mi nem tetszett, de ne lovagolj a témán, és ne töltsd ki rajta a haragodat. A jelzés megteszi, elég ahhoz, hogy komolyan vegye. Ugyan sztereotípiának tűnik, de azokat a férfiakat, akik nem állnak ki magukért, a nők tényleg hajlamosak kihasználni azzal a homályos és hamis érvvel, hogy ők a gyengébb nem.
Nem árt, ha a tudtára adod, hogy vannak bizonyos erkölcsi elveid, amelyeket, ha nem tart be, fájdalomtól megtört szívvel ugyan, de határozottan kikíséred az életedből.
Vokony Nándor
"Nemrég találkoztam egy nővel, aki elbűvölt. Közös barátainkon keresztül találkoztam vele, egy kávéházban. Nem tudom kiverni a fejemből. A kezdettől fogva flörtöltünk egymással, szemeztünk, 'véletlenül' megérintettük egymást..."
Tetszett a cikk?



