"Megyek a melóhelyen a folyosón. Lelakott fej, borosta az állon, szétivott szemek. Klasszikus szerelmi bánat szimptómák. Kókadt vagyok a magánytól, mert elhagyott Ő. Jön szembe egy joviális úr. Értőn felémfordul, először azt hiszem, meg akarja kérdezni, merre van a büfé, vagy a száznégyes tárgyaló. Ehelyett azt mondja: Uram! Tudja, hogy nemsokára itt a világvége? - Tudom! - válaszolom egy nagy sóhajjal, és faképnél hagyom szerencsétlen flótást. Mit tudhat ő erről?"
Kollégánk reggeli élménybeszámolója azt hiszem, sokak számára ismerős lehet. Amikor véget ér egy kapcsolat, akkor a teljes lelki űr, a mérhetetlen düh lesz úrrá a legtöbb emberen. A lelki átértékelődés természetes folyamata nem kikerülhető. Az azonban nem mindegy, ki hány nap,óra, hét, vagy év alatt tud átengedni magán egy ilyen szakítást.
Van, akit néhány napos kapcsolat szétbomlása is padlóra küld, van akit csak több éves viszony szakadása tesz teljesen tuskóra.

Stációk - amin mindenki keresztül megy:
- Mindenért ő a hibás - Az első elhárító mechanizmus, ami akkor bukkan fel, ha a partnerünk beadja a "felmondását". Ilyenkor sok ember tör, zúz, vagy befelé dühöng, de az első és természetes reakciója az agresszió. A másikat hibáztatja azért, ami történt. Olyankor csak a másik hibáit látja, felnagyítva, egy görbe tükörben, és a saját szerepével nem is képes foglalkozni ebben a szakaszban. Ilyenkor gyakori, hogy kígyót-békát kiabálnak egymásra az emberek, és egyoldalúan vádaskodnak. A válásokat soha nem szabad ebben a szakaszban megindítani. A barátoknak komoly szerep jut, hogy a pár kilábaljon ebből a szériából.
- Mindenért én vagyok a hibás - A legtöbb esetben a másik fél offenzívába megy át, és elmondja a hibákat, amiért a szakítás megtörtént, vagy csak rideg hallgatásba burkolódzik. Mindkettő azt eredményezi, hogy az egyedül hagyott fél magát kezdi okolni a történtekért. Olyanokat mond: "Ha én ... lettem volna, akkor .." Az 1 és 2 pont gyakran ciklikusan változik, néha ez, néha az erősödik fel. Ebben a szakaszban a felek gyakran gyűlölik egymást, ugyanakkor szeretkezni néha még össze-össze járnak, vagy más módon megkavarják egymás érzéseit.
- Mindketten hibásak vagyunk - ebben a stádiumban mindkét fél képes belátni hibáit és beszél is erről. A korábban egymás fejéhez vagdosott kritikák éle megkopik, és megtalálja mindenki saját hibáinak és értékeinek jegyzékét, melyekkel sokat gazdagodhat, ha képes megbeszélni, vagy egy harmadik szereplővel feldolgozni az eseményeket.
- Mindketten hibáztunk, és ez megbocsátható - a megbocsátás szakasza gyakran elég sokáig húzódik. Néha a fejünkben hamarabb megtörténik, mint a tettek mezején. Néha már az agyunk rég ismeri a megoldást, de a cselekedetek még a régi beidegződések szerint működnek. A megbocsátás akkor teljes, ha már képesek vagyunk tenni is az új kapcsolatért.
- Új kapcsolatot keresek - az új kapcsolat csak akkor lehet teljes, ha nem a régi fakó mását próbáljuk életre kelteni, hanem tényleg új partnert tudunk találni, akit újra szeretni tudunk. Ez lehet hogy sok időt vesz igénybe, de nem törvényszerű.
(Új kapcsolatot keresel? ITT regisztrálj ingyen >>)
A szakítás után lehet, hogy napok, lehet, hogy évek telnek el, míg rábukkanunk a következőre. Az is lehet, hogy a hiány olyan dolgokra világít rá, amiken változtatni tudunk. A szakítás nehéz. Nem lehet elmenekülni előle, bele kell menni, és átengedni magunkon minden dühét, fájdalmát és magányát, hogy új emberként jöhessünk ki belőle.
Képforrás: ArgonR - piqs.de



