Aztán amikor már - bár szédelegve kicsit, de - tudtam járni az utcán, aludni egyedül is az ágyunkban, és ellátni az életemet és a gyerekeimet, csak egy érzés dörömbölt bennem folyton folyvást, nehogy meglássam őt egy nővel, mert abba belepusztulnék, azt még nem bírnám ki.... Hónapokig nem is történt semmi ilyen. Ha jött a láthatásokra, akkor mindig egyedül jött, amúgy meg nem találkoztunk, stb...
Aztán egyszer, amikor nem is számítottam rá, egy családi megjelent az ajtóban egy gyönyörű, magas, színésznői szépségű nővel. Amikor beléptek, egyetlen egy mondatot hallottam belülről magamban, ami így szólt: De szép pár!
Alighogy ezt a mondatot "kimondtam" szótlanul önmagamban, és egyáltalán nem haltam szörnyet, úgy kúszott be máris az egóm, hogy „de hát hogy tudsz te ennek ennyire örülni...?” Ám az örömöm sokkal nagyobb volt, mint a korábbi félelmem, hihetetlen szabadságot, felszabadulást és végtelen boldogságot éreztem eme belső minőségi változás kapcsán, ami megtörtént bennem akkor.
A féltékenység a legpusztítóbb érzelem, maga a pokol
Azóta már tudom, hogy a féltékenység is érzelem, ha az egyik legpusztítóbb is, de az érzelmi jellegéből fakadóan jön, és megy, alakul, és változik az emberben, és ami a legfontosabb, egyáltalán nem szükséges belehalnunk ebbe..
A féltékenység olyan fogalom, amit még definiálni sem könnyű. Mondjuk "zöld szemű szörnynek", és arra gondolunk, hogy ez többnyire valami régi kisebbrendűségi érzésből fakad, igyekszünk menekülni előle, vagy terápiákat kitalálni rá, de való igaz, hogy úgy tud elborítani bennünket, hogy az egész személyiségünk a hatása alá kerül, és kivetkőzik magából... A pokol talán a legkézzelfoghatóbb szó, amit ilyenkor, a maga képzelt valóságában is átélünk.

A féltékenység nem EGÉSZ-SÉGES
Tulajdonképpen kevés olyan érzelem van, ami az ember személyiségszerkezetét át tudja hangolni. Azt tartják, hogy az ember 35 éves kora után gyakorlatilag nem változik semmit. Egy-két esemény mégis van, ami meg tudja ezt változtatni.
Ilyenek a nagy traumák, a halál, a súlyos betegség, és ilyen a szerelem és a féltékenység is. Hosszan elemezhetném még ezt az érzést, mely ha beindul, olyan, mint a lavina. Az ember kutat, keres, bizonyítékok után nyomoz, állandóan kérdez és bizalmatlankodik...
Hosszan írhatnék a történetiségéről is, hogy honnan ered, milyen alkotásokban volt benne, és hogy ugye láthatóan a szótöve a FÉL szóból ered, ami nem EGÉSZ-SÉGES... de most ezzel nem akarom untatni egyikünket se. (Bár utána lehet nézni, és érdekes lehet).
A cikk következő része>>>
Kapcsolódó cikkek:
Függ_etlenül szeretem>>>
A névtelen társfüggők 14 pontja>>>
Mániákus párkapcsolatok>>>
Bors Mari MIRA, párkapcsolati tanácsadó
Képforrás: piqs.de, Coniaric



