Amiért mindenképpen megdicsérhetjük a rangos tengerentúli szaklapot, hogy alaposan felfrissítette a legutóbbi százasát. Ha nem rontottam el a számolást, 32 új név került az elitklubba. Örvendetes, hogy immár helye van itt Chet Atkinsnek, a Gitár Úrnak, ráadásul alaposan belehúztak a válogatók, hiszen mindjárt a 21. helyre csöppent. Újonc Elmore James is, a korán elhunyt fekete blues gitárosnak is viszonylag előkelő a 30. helyezése. Nem kell taglalni különösebben Mick Taylor érdemeit sem: John Mayall és a Rolling Stones egykori szólósa, egyéniben és másokkal együttmuzsikálva is nagyszerű.

Nem tudom, hol maradt eddig Rory Gallagher, Albert Collins, Albert King vagy Otis Rush, vagy akár a különleges gitárhangzást produkáló Duane Eddy – nagy adósságot teljesített velük a RS. Megérzésem szerint akár előbbre is kerülhettek volna, úgy az élmezőny tájékára.
Ugyancsak frissen került a listára Prince vagy John Lennon, akiknek művészi érdemeit botorság volna el nem ismerni, viszont ebben a közegben jócskán fért volna helyükre más is.
A korábbi listalakók közül nem volt veszélyben Jimi Hendrix első helyezése. Örömteli Jimmy Page, Jeff Beck előretörése, Les Paul, Frank Zappa, Albert King, Buddy Guy feljebb kerülése. Talán túlságosan is előre jutott Brian May és Bo Diddley, de indokolatlanul magas a „helyezési száma” Keith Richardsnak és Chuck Berrynek. Túlságosan magas az ázsiója a Beatles egyébként nagyon tisztelt gitárosának, George Harrisonnak is.

Nyilván nem lehet kivesézni minden listás gitárost: de vajon mi okozta Stevie Ray Vaughan, Mike Bloomfield vagy T-Bone Walker lista szerinti értékvesztését a nyolc évvel ezelőtti helyezéséhez képest?
Arról pedig nem is szólva, hogy ki mindenki maradt ki. Érdemeiket nem boncolgatnám, hiszen már a nevek is magukért szólnak. Elgondolkoztató, hogy nem jutott hely Dave Masonnek, Jeremy Spencernek, Luther Allisonnak, Roy Buchanannak, Roger Watersnak, Johnny Guitar Watsonnak, Homesick Jamesnek, J. B. Lenoirnak, Walter Troutnak és Szabó Gábornak. Aztán hol maradt Alvin Lee, Robben Ford, Joe Bonamassa, Buddy Whittington, Duke Robillard, Joe Gooch, Al Di Meola, Clem Clempson (képünkön Arthur Brownnal), Gary Moore, Hank Marvin és Elvin Bishop? Akár mindenki hozzá teheti a maga elfelejtett kedvencét.

A szerkesztő urak felfedhetnék alkalomadtán azokat a kritériumokat, hogy kinek miért jár a 8. hely, másnak a 92., vagy egyik sem. Dicséretesek a zenésztársak értékelései, ők a maguk részéről komolyan vették a feladatot.



