A teremin egyike a legrégibb, teljesen elektronikus hangszereknek. 1919-ben találta fel Lev Tyeremin szentpétervári mérnök (1896-1993), aki kísérleteket végzett a szovjet-orosz hadsereg számára erősítőkkel és oszcillátorokkal, amelyekhez akkoriban feltalált termoionikus szelepeket használt. Ezeket alkalmazta a hangszerhez is. Akkoriban aligha láthatta előre, hogy találmányának milyen szerepe lesz a modern művészetekben.

A teremin egy szögletes doboz, amelyből két antenna áll ki. Az egyik oldalán egy rövid, függőleges antenna, a másikon egy vízszintes, visszagörbített. A zenésznek a készüléket nem szabad érintenie, a hangok aszerint változnak, hogy jobb keze közeledik vagy távolodik a függőleges antennától. A hang intenzitását a bal kéz szabályozza ugyanilyen módon a visszagörbített antenna felett.

Lidia Kavina, a Mester távoli rokona, ma az egyik legjobb megszólaltatója a hangszernek. A tereminen gyakorlatilag az emberi hangtól kezdve a szaxofonig, a hegedűig, orgonáig vagy fuvoláig minden hangszert produkálni lehet. Ilyen hangszer szerepelt Szilágyi Andor 2002-ben készült A Rózsa énekei című filmben, ahol a főhős egy meghalt operaénekes hangját teremti újra egy, a nácik elől bujkáló budapesti zsidó család megnyugtatására, de olyan híres, baljós hangulatú filmek háttérzenéjét adta, mint Billy Wilder Férfiszenvedélye, Fred Wilcock Tiltott bolygója, vagy Hitchcock Elbűvölve című pszicho-drámája. Neil Armstrong, az első ember a Holdon az Apollo 11 űrhajó fedélzetén egy teremin-lemezt vitt magával.

És akkor még nem szóltunk arról a történelmi szerepről, amit a teremin a rockban kapott. Brian Wilson, a Beach Boys "agya" 1966-ban a Good Vibrations című korszakalkotó dal felvételéhez keresett egy teremint, amelynek némileg megújított változatát használta végül. A "korszerűsítő" szakember nem volt más, mint Robert Moog, a szintetizátor feltalálója. Használta a hangszert Captain Beefheart a Safe As Milk című lemezén, majd egyik leghíresebb megszólalása a Led Zeppelin Whole Lotta Love-jában, a dal "ipari zenés" középrészében volt. Jimmy Page a színpadra is felvitte és "mágikus" kézmozdulatai részei voltak a Zep-koncertek bűvös hangulatának.

Ma újra divatba jött a teremin, és ismét egyre inkább használják a rock és az avantgard-zenében. Jean-Michel Jarre az egyik legnagyobb felhasználója, de olyan modern banda is próbálkozik vele, mint a Nine Inch Nails. Az USA-ban forgalomban vannak olyan CD-k, amelyeken a teremin szól és kutatók tanulmányozzák, hogyan lehetne alkalmazni személyi számítógépen.

A teremin alkatrészeit meg is lehet rendelni Interneten (thereminkits.com/europe.htm), és a vállalkozó kedvű ember maga rakhatja össze.

Lev Tyeremin hangszerét 1922-ben mutatta be Leninnek, aki miután tetszett neki, biztatta a tudóst,  hogy vigye el találmányát külföldre is. Tyeremin 1927-ben elutazott New York-ba, ahol Arturo Toscaninit, Albert Einsteint, és Henry Fordot is meglátogatta a csodamasinával. A teremint egyébként továbbfejlesztette, készített egy terszitonnak nevezett változatot, amely balett-táncos mozgására szólalt meg. Hamar meggazdagodott, de visszatérése, vagy hazahurcolása után (Kavina szerint ez máig nem tisztázódott) munkatáborba került. Ott sem nyugodott: 1947-ben feltalált egy készüléket, amely egy kilométer távolságból fel tudta fogni a hangokat. Infra-sugarakkal működött. Sztálin-díjat is kapott érte. Szabadulása után a moszkvai konzervatóriumban dolgozott és feltalált más elektronikus hangszereket is.

A Vatikánnak állítólag nem tetszett a teremin, a vizsgálatára létrehozott pápai bizottság "démoni" eszköznek nevezte és XII. Pius pápa kiátkozással fenyegette használóit. Pedig ő nem is láthatta a fekete mágiával hírbe hozott Page-t...

Rhythm-and-Love   

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.