
Egy kaliforniai bíró elutasította a kormányilletékesek ellenérveit, melyek szerint ama bizonyos 10 oldalnak a publikálása nemzetbiztonsági kockázattal jár, mivel a titkos információkat egy külföldi kormánytól kapták.
Jonathan Wiener, az irvine-i University of California professzora már 1983-ban, három évvel Lennon meggyilkolása után beperelte a dokumentumokért az amerikai kormányt az információszabadságról szóló törvény alapján. 1997-ben, miután Wiener elment az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságáig, 248 oldalt
megkapott az FBI-dossziéból. Az 1971-72-ben készült feljegyzések szerint Lennon pénzzel támogatott egy békeharcos csoportot, amely az 1972-es, Miamiban tartott republikánus elnökjelölő konvencióra tervezett tiltakozó akciót. A konvención jelölték második ciklusra Richard Nixon elnököt, aki Lennont egy időben "első számú közellenségnek" tekintette. Ugyanakkor az FBI-dokumentumok sem tudnak olyan esetről, hogy a Beatles egykori vezérének köze lett volna bármilyen illegális akcióhoz.
A történész Wiener eredetileg az 1984-es Come Together: John Lennon and His Time (Gyűljünk egybe: John Lennon és kora) című könyvéhez próbálta megszerezni az FBI-dossziét. 1997 után újabb könyvben, a Gimme Some Truth-ban (Adj igazságot) írta meg Lennon hatósági megfigyelésének történetét.
Göbölyös N. László



