Külön kötetet lehetne összeállítani csak a Rolling Stone rockmagazin különféle listáiból. Ezúttal a rangos szaklap a gitárosokat tette mérlegre. Nem meglepő, hogy a 33 éve halott Jimi Hendrix vezeti a sort, de az utána következők rangsorán már lehet hümmögni.

A lassan 33 éve halott gitármágus képességeit soha nem vitatták sem szakmai berkekben, sem a rajongók körében. Mint Pete Townshend, a listán 50. helyezett Who-gitáros írja elemzésében, a 27 éves korában elhunyt Hendrix zenéje híd volt a klasszikus blues és a modern rock között. Jimivel kapcsolatos egyébként az a friss hír, amely szerint októberben CD-n is megjelenik a Live at Berkeley című összeállítás, amelyből eddig csak részleteket lehetett látni videokazettán.
A második Duane Allman erős helyezése mögött kiváló képességei mellett nyilván együttese, az Allman Brothers Band iránti megbecsülés is rejlik. A harmadik hely B.B. Kingé, a fekete blues csaknem 78 esztendős királyáé, a "Lassúkezű" Eric Clapton, akit sokan a fehérek legjobbjának tartanak, ezúttal a negyedik.
Az 5. Robert Johnson, a blues klasszikusa, a 6. a rock and roll egyik ősatyja, Chuck Berry, s nem biztos, ők hangszeres tudásukkal megérdemelték helyezésüket. Túlzásnak tűnik Keith Richards (Rolling Stones) 10. helyezése is. Ha már mindenáron be akartak venni valakit a legjobbak közé a Rolling Stones-ból, Mick Taylor sokkal inkább rászolgált volna - ő viszont a 100 közé sem került be.
Szerencse nem hiányzik a legjobbak közül Stevie Ray Vaughan (7.), a fehér blues egyik mártírja vagy a Yardbirdst a Led Zeppelinbe "átmentő" Jimmy Page (9.), miközben egykori gitáros társának, Jeff Becknek csak a 14. hely jutott. Éppen csak kiesett az első tízből Kirk Hammett (Metallica) és Jerry Garcia (Grateful Dead).
Dolgozhatott a listát összeállítókban az a törekvés, hogy egyes gitáros szerepeltetésével az illető csapatát jutalmazzák. Ez Kurt Cobain esetében a Nirvanának, Johnny Ramone esetében a Ramonesnak szólt. A mai, divatosabb rockerek közül ez érvényes John Frusciante-ra, a Red Hot Chilli Peppers, Jack White-ra, a White Stripes, valamint Tom Morellóra az Audioslave gitárnyűvőjére.
Száz gitáros egyenkénti minősítésére nincs mód, de különös, hogy míg egyes zenészek e hangszer nagyon szerény iparosaként listára kerültek, gitárzsenik maradtak ki. A "kifelejtettek" közül nehéz vitatni Alvin Lee (Ten Years After), Rory Gallagher (Taste), Albert Collins, az egyik legtechnikásabb fekete gitáros, Leslie West (Mountain), Dave "Clem" Clempson (Colosseum), Steve Hackett, Walter Trout, Buddy Whittington (John Mayall), Gary Moore, Robin Trower, Joe Satriani, Steve Vai és John Petrucci érdemeit. És hol van Chet Atkins, a Gitár úr, akitől nemzedékek tanulták meg a "húrok tépését"?
Méltatlanul alulértékelték 38. helyezésével Peter Greent, a Fleetwood Mack első szólógitárosát, továbbá Buddy Guyt a 30., a legendás Les Pault a 46., Johnny Wintert a 74., David Gilmourt (Pink Floyd) a 82., Steve Howe-ot (Yes) a 69. helyével. Örvendetes, hogy a hölgyek közül a százas klubba került Joni Mitchell (72.) és Joan Jett (87). Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a gyengébb nem e két képviselőjét nem elsősorban hangszeres tudásáért szeretjük.
Nem derült ki az összeállításról, hogy az a lap szerkesztőinek munkája, vagy olvasók szavazatai alapján készült-e.
Kovács Miklós
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.