A legutóbbi adatok szerint az asztma legsúlyosabb fajtája több ezer embert érint hazánkban. A betegség enyhe szakaszában a tünetek jól kezelhetőek, a súlyos, négyes stádiumú asztmában szenvedő betegek egy

Lesújtó képet mutat a súlyos asztmások állapotáról készült első magyarországi felmérés

A legutóbbi adatok szerint az asztma legsúlyosabb fajtája több ezer embert érint hazánkban. A betegség enyhe szakaszában a tünetek jól kezelhetőek, a súlyos, négyes stádiumú asztmában szenvedő betegek egy részének életminősége azonban a jelenlegi gyógyszeres terápiák mellett is kimondottan rossz Magyarországon – derült ki az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének (ABOSZ) február végén befejeződött súlyos asztmások körében végzett kutatásából.

Az elmúlt tíz évben 250 százalékkal nőtt a diagnosztizált asztmások aránya Magyarországon. Jelenleg mintegy kétszázezren szenvednek ebben a betegségben.

A Légszomj – Küzdelem az életért! felmérés az asztmások egy szűkebb csoportjának a súlyos asztmásoknak a helyzetét kutatta. A felmérés fókuszcsoportos vizsgálata alapján kiderült, hogy a súlyos asztmások életét leginkább meghatározó tünet a visszatérő fulladás, az oxigénhiány, ami szinte minden alkalommal halálfélelemmel jár együtt. A súlyos asztma a betegek életminőségét rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja, a tünetek miatt többségük nem szeret emberek között mutatkozni, mert sokszor a beszéd is nehézséget okoz számukra. Az érintett családokra is nagyobb teher hárul, hiszen a betegek mindennapi tevékenységeik megváltozására kényszerülnek: a gyermekeikkel nem képesek olyan aktív játékokra, mint a fogócska vagy a kerékpározás, valamint háziállatok tartása sem tanácsos. A tünetek a szexuális életet is nehezítik. Emellett bizonyos anyagokból készült berendezési tárgyak, mint például a padlószőnyeg, súlyosbíthatják az asztma tüneteit. Ezeket a tényezőket a lakótér kialakításánál fokozottan figyelembe kell venni.

A súlyos asztma kihat a munkavégzésre: a betegek munkabírása, koncentrációja, energiája csökken. Ilyenkor késések fordulhatnak elő, koncentrációjukkal problémák lehetnek, illetve nem ritka az asztma miatti pályamódosítás. A fókuszcsoportban résztvevők közül szinte mindannyian leszázalékoltak voltak. A fenti okokból kifolyólag kivétel nélkül minden asztmásnak komoly anyagi nehézséget okoz a betegség. A súlyos asztmásoknak le kell mondaniuk az olyan fizikailag megerőltetőbb tevékenységekről, mint a sport, a strandolás és a repülővel való utazás. A fiatalabb korosztályban a tanulmányokat jelentősen nehezíti a betegség, mivel a vizsgadrukk, a pszichés megterhelés előhozhatja a tüneteket.

A kérdőíves kutatás eredményei azt mutatják, hogy a válaszadók 44 százalékánál a súlyos asztma leggyakoribb tünete az alvászavar, amely hetente többször jelentkezik. Csaknem 25 százalékuknál ugyanilyen gyakorisággal fordul elő fuldokló nehézlégzés, ami gyakran halálfélelemmel jár együtt. 13 százalékuk egy hét alatt több alkalommal küzd beszédzavarral járó rohammal, ami a mindennapi kommunikációban komoly problémákat okoz. A súlyos asztmások szerint betegségük leginkább a „zavaró”, „megterhelő”, „szorongást keltő”, „stresszt okozó” és „költséges” jelzőkkel írható le.

A válaszadók csaknem háromnegyede a betegsége legnagyobb hátrányaként a fizikai tevékenységekben való korlátozottságot érzékelte, körülbelül 40 százalékuk említette a munka- és a szórakozási lehetőségekben való korlátozottságot.

A Légszomj – Küzdelem az életért! felmérés összesített eredményeiből kiderül, hogy a magyar betegek állapotukat rosszabbra értékelik nyugat-európai betegtársaikénál. A magyar betegek egyharmada a jelenleg elérhető terápiák mellett is gyakran küszködik asztmás rohammal, míg ez az arány Nyugat-Európában 20 százalék alatt van. A gyógyszeres kezelésektől a betegek a gyors és hosszan tartó hatást, valamint a mellékhatások minimalizálását várnák el. A válaszadók szerint a havi egyszeri gyógyszerbevitel lenne a legideálisabb. A tünetek javításában a betegek szerint a legfontosabb szerepet az új, hatásos gyógyszerek játszanák (tízfokú skálán 9,5-ös átlagérték!), kisebb mértékben, de fontosnak tartják a szakorvos mindenkori elérhetőségét. Ezek az elvárások a hazánkban jelenleg használt súlyos asztma kezelésében alkalmazott terápiákkal nem minden esetben teljesíthetőek.

Összefoglalás
A kutatással az ABOSZ elsődleges célja az volt, hogy feltérképezze a magyarországi súlyos asztmások helyzetét, megismertesse a közvéleménnyel a súlyos asztmások problémáit és a társadalomba történő be-, illetve visszailleszkedésük nehézségeit. A civil szervezet az asztmás betegek életfeltételeinek javítása érdekében felhívja a döntéshozók figyelmét a súlyos asztma kezelésének megoldatlanságára.

A felmérés eredményei alapján megállapítható, hogy Magyarországon a súlyos asztma kezelésében jelenleg hiányoznak az olyan gyógyszeres terápiák, amelyek a betegek számára életminőségük jelentős javulását szolgálnák. A súlyos asztmában szenvedők betegségük állandó szorításában, gyakori és erős, sokszor életveszélyes tünetekkel élnek együtt, ami életminőségüket, családi életüket, munkájukat rendkívül negatívan befolyásolja. A felmérés rámutatott arra, hogy a betegek bíznak a jövőbeni terápiákban: 84 százalékuk szerint az öt év múlva elérhető gyógyszerek jobbak lesznek a jelenleg használtaknál. Öt éves időtávlatban csaknem 40 százalékuk várja, hogy az egészségbiztosító a jelenleginél nagyobb mértékben támogatja majd az asztmások kezelését, ugyanakkor közel egyharmaduk pesszimista, ők nem számítanak jelentős változásra ezen a téren az elkövetkezendő néhány évben. A súlyos asztmások 44 százaléka anyagi segítséget vár a kormányzattól az asztma ellenes gyógyszerek kutatásaihoz, és 29 százalékuk számít térítésmentes gyógyszerre.

Az ABOSZ-ról
Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége 1994 végén alakult, jelenleg 28 tagegyesülete van. Legfontosabb célja, hogy az ország szinte minden régiójában tagszervezettel rendelkező közhasznú szövetségként valamennyi hazai asztmás és allergiás beteg érdekében tevékenykedjen. Az ABOSZ azon dolgozik, hogy felvilágosító munkájával elősegítse a betegség korábbi felismerését, az eredményesebb kezelést és a versenyképesebb életfeltételek megvalósulását.

Amit a súlyos asztmáról tudni kell
Az asztma krónikus tüdőbetegség, amely visszatérő nehézlégzést okoz és olyan egyéb tünetekkel jellemezhető, mint a csökkent légzésfunkció, zihálás, szorító mellkasi érzés, köhögés. Legsúlyosabb esetben a légutak annyira begyulladnak és beszűkülnek, hogy minden légvételért meg kell küzdeni.

Okai:
Az asztmát kiváltó okok nem teljes mértékben ismertek, de elmondható, hogy az asztmás tünetek környezeti faktorok és örökletes tényezők egymásra hatásának eredményeként jelennek meg.
Az olyan allergének, mint házipor, állatszőr, virágpor, atkák vagy a dohányfüst, munkahelyen alkalmazott kémiai vegyszerek kortól függően akár 90%-ban is hozzájárulhatnak az asztma kifejlődéséhez.

A súlyos asztma tünetei:
- a beteg a rohamok miatt évente 2-3-szor kórházi kezelésre szorul
- a rohamok mindennap jelentkeznek
- naponta kell belélegző készüléket használni
- 2 vagy több súlyos légzési elégtelenséggel járó roham hetente
- a légszomj következtében a beteg álmából felébred
- állandóan fennáll az allergén általi veszélyeztetettség, nem csak időszakosan
- az asztmát okozó allergént vérből, vagy bőrből teszttel is ki lehet mutatni
- a fizikai terhelhetősége folyamatosan korlátozott
- a rohamok miatt halálfélelmet érez a beteg


A jelenlegi kezelési forma:
- hosszú hatású ß2-agonista és nagy dózisú inhalációs szteroidos kezelés, plusz ha szükséges kiegészítésként: leukotrién antagonista, theophyllin, orális ß2-agonista, orális kortikoszteroid

Néhány riasztó adat a súlyos asztmás megbetegedéssel kapcsolatban:
- világszerte mintegy 300 millió ember szenved asztmában
- Európában mintegy 30 millió asztmás él, közülük minden ötödik súlyos állapotú
- Nyugat-Európában számuk az elmúlt 10 évben megduplázódott
- Magyarországon közel 200 000 diagnosztizált asztmás beteget tartunk nyilván
- a diagnosztizált súlyos asztmások száma hazánkban több mint 10 000-re tehető
- minél súlyosabb állapotú az asztmás beteg, annál kevésbé reagál megfelelően a standard terápiára és többször betegszik meg, alacsonyabb életszínvonalon tud élni, mint megfelelően egyensúlyban tartott betegtársai
- a betegség komoly kihatással van a mindennapi életre. Okozhat folyamatos légzési nehézségeket, járhat a beszédképesség jelentős csökkenésével és veszélyezteti a betegek életét
- a nyugat-európai országok asztmás betegeinek 18%-a szenved súlyos asztmában, a legmagasabb arányokban Németországban (26%) és Hollandiában(23%) vannak súlyos asztmások
- Magyarországon az összes diagnosztizált új beteg száma 250%-kal nőtt az elmúlt 10 év során
- az asztmára fordított éves egészségügyi kiadások 50%-a a 20%-ot kitevő súlyos asztmás betegek kezelésére fordítódik

A KUTATÁSRÓL
A kutatás elvégzésére az ABOSZ a TNS-t kérte fel.
Kutatásmódszertan: kvalitatív: fókuszcsoportos kutatás (december)
Kutatásmódszertan: kvantitatív kutatás telefonos (január, február) – CATI (Computer Aided Telephone Interviews) módszer
Résztvevők: súlyos asztmások – GINA 2005 besorolás szerinti STEP 4 súlyossági lépcső. A betegek bevonása szakorvosok adatbázisa és ajánlása lapján történt. Mintanagyság fókuszcsoport: csoportonként N=5 résztvevő.

Helyszínek / csoportok száma: összesen 2 fókuszcsoport Budapesten.
Kvantitatív kutatás: 77 fő országosan, 3 régióra bontva: centrális régió (N=22 fő); keleti régió (N=30 fő); nyugati régió (N=25 fő).
A kérdőív és a fókuszcsoportos kutatás nagymértékben az európai felmérésekre alapozott.

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.