A betegséget először Krisztus előtt 412-ben írták le és az elnevezés a latin „befolyásolni” szóból ered; az influenza még mindig nagymértékben befolyásolja világszerte az emberi közösségeket mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból. A tudósok évszázadok óta háborút viselnek az influenza ellen, de minthogy ez a ravasz vírus szezonról szezonra változik, mindig sikerült egy lépéssel előbbre járnia.
A 2000. évhez érkezve azonban, a tudósoknak végülis sikerült jobban megérteniük a vírus természetét, minek eredményeként új gyógyszereket fejlesztettek ki az influenza kezelésére.
Az Influenza Enciklopédia részletes válaszokat ad az influenzával, annak tüneteivel, diagnózisával, megelőzésével és kezelésével kapcsolatos, leggyakrabban feltett kérdésekre.
A betegségről Mi az influenza?
Az influenzavírus, olyan fertőző vírus, mely a felső és alsó légutakban az orrot, a mandulákat, a torkot, a tüdőket és a középfület fertőzi meg. A vírus a test más részeiben is megtalálható. Az influenza tipikusan az őszi és téli hónapokban fordul elő, az északi féltekén októbertől áprilisig, a déli féltekén áprilistól szeptemberig. Jellemző, hogy robbanásszerűen tör ki az egyes földrajzi övezetekben, és a járvány 6-8 hétig tart.
Az influenzavírusok az orthomyxovírusok családjába tartoznak. A tudósok az 1930-as években izoláltak először emberből származó influenza törzset. A további kutatások kiderítették, hogy a klinikai betegséget okozó influenza vírusnak két formája van, az A típus és a B típus, melyek belső fehérjéikben különböznek egymástól.
A és B típus – két felületi fehérjéjük van, a pálca alakú hemagglutinin és a gomba formájú neuraminidáz. Ma már tudjuk, hogy a neuraminidáz fehérje aktív centrumának szerkezete és aminosav sorrendje nagyon állandó az összes influenza vírusban. Emiatt a vírus neuraminidáz fehérjéje nagyon ígéretes támadáspont az influenzavírus-ellenes kezelés számára.
A típus – a leggyakrabban előforduló törzs, mely a legveszélyesebb helyi- és világjárványokat okozza. Az A típusú vírus az emberen kívül néhány állatfajt is megfertőz, pl. disznókat, lovakat és igen sok madárfajt.
B típus – ez is okozhat járványokat, de a B típus csak emberre fertőző.
Kik a legveszélyeztetettebbek?
Az influenzát mindenki megkaphatja. Évente 100 millió ember betegszik meg Európában, Japánban és az USA-ban. Évente 10 felnőttből 1, és 10 gyermekből 3 lesz influenzás. Az egészségügyi hatóságok felmérése szerint főleg felnőttek fertőződnek influenzával, akik legtöbbje "egészséges" volt a fertőzés előtt.
Hogyan terjed az influenza?
Az influenza elsősorban emberről emberre terjed a nyálcseppek, vagy kis részecske nagyságú aeroszolok révén köhögéskor vagy tüsszentéskor. Az orron és a szájon keresztül belélegzett vírusrészecskék lerakódnak a légutak teljes hosszában, vagyis az orrban, a középfülben, a torokban és a tüdőben.
Az inkubációs periódus 18-72 óra, ezen idő alatt a fertőzött személy már terjeszti a vírust. A fertőzött személy a tünetek megjelenése után még négy-hat napig terjeszti a vírust.
Milyen szövődmények kísérhetik az influenzát?
Az influenza fertőzés nagy valószínűséggel okoz komplikációkat. Ezek lehetnek: középfül gyulladás, arcüreggyulladás és tüdőgyulladás. Szívizomgyulladás és agyvelőgyulladás is előfordulhat.
A leggyakoribb halálos kimenetelű komplikáció a tüdőgyulladás, mely minden betegcsoportban előfordulhat. A különböző okokból fellépő tüdőgyulladás halálozási aránya 7 és 42 % között van.
tovább
A betegséget először Krisztus előtt 412-ben írták le és az elnevezés a latin "befolyásolni" szóból ered; az influenza még mindig nagymértékben befolyásolja világszerte az emberi közösségeket mind egészségügyi, mind gazdasági szempontból.
Tetszett a cikk?



