A vér egyike a test legérdekesebb rendszereinek. Szövetként meghatározott struktúrája van sok specifikus vegyi reakciója, és egy sor életfontosságú feladata. A test más szöveteivel összehasonlítva két egyedülálló tulajdonsága van: először is folyadék, másodszor pedig állandó mozgásban van.
Egy átlagember teste kb. 6 liter vért tartalmaz. Amikor a test nyugalomban van, a szív kb. 100 ml vért pumpál minden verésnél, úgy hogy a vér teljesen körbejárja a testet nagyjából egy perc alatt. A testen belüli útja során a vér sok fantasztikus példát mutat a hidromechanikára, a vegyi technikára és a környezeti technikára. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan fejlődött ki ez a kényes rendszer, és miért van a testnek egyáltalán vérre szüksége, vissza kell lépnünk az őstengerhez, ami legősibb elődeinket táplálta.
Az oxigén
Az élet minden formája (kivéve néhány specializálódott mikroorganizmust) két dologtól függ – a tápláléktól és az oxigéntől. Oxigénre a táplálék vegyi lebontásához van szükség, ez energiát vagy nyersanyagot ad, hogy a szervezet növekedhessék, és rendben tarthassa magát. Szükség van egy rendszerre, hogy a hulladékot kezelje. A szervezet leadja a fel nem használható maradékot, miután az oxigén betöltötte szerepét.
A legegyszerűbb állatok a tengerben élő egysejtű lények. A tenger ellátja őket korlátlan mennyiségű élelemmel, és elszállítja a hulladékot. Oxigént vesznek fel, és a széndioxidot (a legfontosabb hulladékterméket) diffúzió útján távolítják el. Ez egy egyszerű folyamat, ami a sejt és a környezet közötti koncentráció különbségére épül. A tengervíz gazdagabb oxigénben, ezért az oxigén beáramlik a sejtbe, a széndioxid erősebben koncentrálódik a sejtben, mint a könnyű vízben, így a széndioxid kilép a sejtből.
A kis állatok számára ez tökéletes szerveződés de annyi korlátja azért van, hogy a diffúzió csak egész kis távolságban működik hatékonyan, kb. 1 mm-en. A megfelelő formájú állatok, mint a laposférgek és más kis tengeri organizmusok el tudták érni a fejlődés egy ilyen igénytelen fokát, de az élet fejlettebb formáihoz már valamilyen keringési rendszerre van szükség.
Szövetek
Az emberben keringő vérnek különböző feladatai vannak, ezek közül legfontosabb az oxigén felvétele a tüdőből, és a szövetekhez történő elosztása a testben. Ugyanakkor a vér széndioxidot vesz fel, és a tüdőhöz szállítja, ahol eltávozik a kilélegzett levegőben. A véredényrendszer egy része szállítja a táplálékanyag-molekulákat az emésztőszervekből a májhoz, ami a legfontosabb berendezés a táplálék lebontása és későbbi átalakítása szempontjából mindazzá a bonyolult anyaggá, amelyre a szervezetnek szüksége van.
A májban lévő hulladék anyagot a vér szállítja a veséhez, ahol a feldolgozás tovább folytatódik, és végül eltávozik a vizelettel. A vérnek más szállító funkciói is vannak, pl. zsírt vesz fel a test raktárhelyeiről, és a májhoz szállítja, hogy azt extra energiával lássa el, amikor az nem kap elég tápanyagot és hormonokat. Máskor vegyi hírvivőket szállít az előállító szervtől ahhoz a szövethez, ahol kifejti hatását.
Baktériumok
A legfontosabb védelmet a támadó baktériumokkal szemben ugyancsak a vérsejtek végzik. Más vérsejtek a sérült szövetek helyreállításáért is felelősek. A keringő vér szabályozza a test hőveszteségét is az energia megtartásával, amikor hideg van, és az energia leadásával, amikor meleg van. Így a belső szervek hőmérsékletváltozásai szűk határok között maradnak.
Mivel a vér egyrészt testszövet, másrészt szállító médium, próbaanyagot is tartalmaz, amit mindig analizál, de csak szállítás közben. Könnyű megkülönböztetni a szállított anyagokat a vér alkotórészeitől.
Ha egy vérmintát kémcsőbe teszünk, a minta hamarosan két részre válik: egy sötétvörös összecsomósodott masszára, és egy világos, szalmaszínű folyadékra (szérumra), mely különböző ásványi sókat, proteint tartalmaz.
A sejtek három félék lehetnek. A vörös vérsejtek biológiai szempontból nem sejtek, mivel hiányoznak a sejtmagok. Ezért nem tudnak osztódással szaporodni, hanem amikor elhasználódtak, egész egyszerűen lebomlanak és elszállítódnak, hogy egy új sejt helyettesítse őket.
Vörös vérsejtek
A vörös vérsejtek a csontvelőben képződnek. A gyermekeknél a test legtöbb csontja részt vesz a folyamatban, a felnőtt embernél azonban a vörös vértestek termelése főként a koponyában, a gerincoszlopban, a mellcsontban, a bordákban és a medencecsontban koncentrálódik.
A vörös vértest több különböző fejlődési állomáson megy keresztül, mielőtt eléri az érett állapotot. A változások folyamán elveszti magját, és elnyeri jellegzetes formáját: kerek lemezzé válik, ami a külső széleken kissé vastagabb, mint középen.
A vörös vértestek átlagos életkora kb. 120 nap, nagy mennyiségben termelődnek, több mint ötmillió/ mm3 egy átlag férfinél, és valamivel kevesebb egy átlag nőnél.
Oxigénszállítás
A vörös vértestek több mint egyharmada hemoglobinból áll. Ez egy olyan protein, mely képes egyesülni az oxigénnel. Ezért tudja a vér magával vinni az oxigént. Szervezetünk csak oxigénnel működik, így a test teljesíti ezt a követelményt.
Víz nélkül elélhetünk néhány napig, élelem nélkül jóval tovább is, de oxigén nélkül csak néhány percig. Ha az agy néhány másodpercre oxigén nélkül marad, eszméletünket veszítjük, ha az oxigénhiány néhány percnél tovább tart, az agyat maradandó károsodás éri.
Dobosy Ildikó
A vér egyike a test legérdekesebb rendszereinek. Szövetként meghatározott struktúrája van sok specifikus vegyi reakciója, és egy sor életfontosságú feladata. A test más szöveteivel összehasonlítva két egyedülálló tulajdonsága van: először is folyadék, másodszor pedig állandó mozgásban van.
Tetszett a cikk?



