Nem a csillagokban, hanem a génekben van megírva a sorsunk, - bár a HarmoNet asztrológusa lehet, hogy vitatkozna ezzel a kijelentéssel - a megállapítás nem túlzó: egyre több betegségről derül ki, hogy konkrét genetikai hibák állnak a hátterükben, vagy legalábbis gének hajlamosítanak rájuk.
Az Egyesült Államok elnöke bejelentette: akár huszonöt évvel is meghosszabbítható az emberek élete.
Öröklött betegségek gyógymódja:
Tulajdonképpen minden nem ragályos nyavalya genetikai eredetű: a szívbetegségekre vagy a cukorbajra való fogékonyság ugyanúgy, mint például a Down-kór. A múlt heti szenzációs bejelentés szerint a tudósok meghatározták az emberi örökítőanyag betűpárjainak sorrendjét. Ez azt jelenti, hogy az "öröklődés könyvének" mindegyik betűjét ismerik, tudják, milyen nyelven íródott, elolvasni azonban még nem. Azaz nem tudják, hogy ebben a félelmetes információhalmazban hol vannak a géneknek nevezett értelmes mondatok, ezek milyen parancsot adnak, milyen tulajdonság kialakulásáért felelősek, és egyáltalán hogyan működnek. A születő molekuláris medicinának az lesz az alapja, hogy megismerjük valamennyi örökletes betegség génjét (azaz a kialakulásukért felelős génhibát), és a génterápia révén ki is tudjuk majd javítani ezeket. Képesek leszünk a sejtekbe jó gént beépíteni, és akkor a szervezet úgy működik majd, mintha nem is lenne jelen a genetikai hiba. (Génterápiás emberi klinikai vizsgálatok egyébként már ma is folynak - egyebek között a mukoviszcidozis nevű örökletes betegség gyógyítására -, egyelőre azonban nem igazán sikeresek.) A génterápia előbb-utóbb képes lesz megelőzni a betegségeket.
Mit csinál a gyógyszeripar?
A kiismert génkészletnek azért lehet óriási jelentősége, mert elméletben - és lassacskán már a gyakorlatban is - megvan a lehetőség arra, hogy a hibás géneket jóra cserélve, vagy ismeretük birtokában megelőző életmóddal, előbb-utóbb minden betegséget gyógyítani lehessen. A nagy cégek, mint például a SmithKline Beeeham, az Eli Lilly, az Aventis vagy a Glaxo Wellcome már mind dolgoznak génterápiás eljáráson, ám mellettük egyre több, mindeddig ismeretlen vállalat is föltűnik, amelyeknek génszabadalmaik birtokában jó esélyük van arra, hogy eladható gyógyszert, vagy terápiás eljárást dolgozzanak ki. Ha pedig ez nem is sikerül nekik, akkor szabadalmaik eladásával fejhetik meg a nagy gyógyszercégeket.
Kutatási eredmények
A genetikailag manipulált petesejteket egyelőre nem termékenyítették meg az apa ivarsejtjeivel, hiszen ezeket a technikákat a francia és a spanyol törvények tiltják, az olaszok pedig szigorúan szabályozzák. A kutatócsoport spanyol tagjai a granadai egyetem és a sevillai Civte klinika kutatóorvosai. A csoport az állatok klónozásánál alkalmazott eljárást használta fel, bizonyos módosítással. A donor petesejtjéből először is kivonják a genetikai információt tartalmazó magot, majd a helyére táplálják a fogadó anya szervezetéből származót. (A terméketlen asszonyok mintegy 10 százaléka ugyan termel petesejtet, de a citoplazma rendellenességéi miatt mégsem esik teherbe.) Mivel a genetikai információt a sejtmag hordozza, az így születendő gyermekek hasonlítanának a fogadó anyára, és - mivel a petesejtet az apától származó ondósejttel termékenyítenék meg - az apjukra is. Bár az eljárás gyakorlati alkalmazására jelenleg még nincs lehetőség, bevezetése a jövőben lehetővé tehetné, hogy az így születendő gyermek a mesterségesen megtermékenyített házaspár biológiai gyermeke legyen, és csak elenyésző genetikai információt vigyen át a donor citoplazmájából.
A rák új gyógymódjának kulcsa?
Újfajta génterápiával a spanyolországi navarrai egyetem kutatói állatkísérletekben elérték a bélrák teljes gyógyulását. Ennél a módszernél két genetikailag megváltoztatott vírustípust injekcióznak a rákos daganatba. Ezek a szervezetet olyan proteinek termelésére ösztönzik, amelyek együttműködve képesek elpusztítani a rákot. Az egyik protein aktiválja a fehér vérsejteket, a másik protein pedig erősíti az immunreakciót. Ezen kívül ennek a molekulának van egy fontos, úgynevezett angiogén hatása: megakadályozza, hogy a rosszindulatú daganat kis erecskékkel az érrendszerhez kapcsolódjék.
Állatkísérletek a génmanipuláció során:
A fent leírt spanyolországi kutatás folyamán folytatott génterápia segítségével mind a száz laboratóriumi patkányon, melyeket a kísérlethez felhasználtak, százszázalékosan sikerült a bélrákot elpusztítani. "Az eredmény nagyon ígéretes" - állítja a kutatás vezetője, dr. Guillermo Mazzolini. Ha minden ilyen jól folytatódik, az év végére várják az engedélyt a szer betegeken való klinikai kipróbálására.
A HarmoNet kérdése: - Mi van a többi kísérleti állattal?
A Déli Hírlap meginterjúvolta Dr. Czeizel Endre genetikust a témáról:
- A múlt héten jelentették be Tokióban a kutatók, hogy csaknem teljes egészében elkészült az emberi géntérkép.
Magyarország mennyire van erre felkészülve?
- Szellemileg fel vagyunk rá készülve, anyagilag már kevésbé, szervezetileg viszont alig. Kanada öt éve készül szervezetileg arra, hogy ha erre teljesen elkészülnek a kutatók a géntérképpel, minél jobb hatást tudjon majd a gyakorlatban kifejteni. A felhasználás területeit mi is használjuk. Nálunk 1984-ben indult be egy optimális családtervezési program, ami ugyancsak génvizsgálaton alapul. Ma már ezt a programot a további fejlesztés helyett inkább lesorvasztják, pedig sikeres. A lényege hasonló, mint a géntérképnek, csak itt a leendő gyermek mellett vizsgáljuk a leendő anyát és a leendő apát is. - A géntérkép segítségével akár tíz évekkel is meghosszabbíthatják az emberek életét. - Igen. Akár huszonöt évvel is meghosszabbítható az emberek élete, mint ahogy ezt az Egyesült Államok elnöke is bejelentette. Hiszen már a születés pillanatában vett vérből is kimutatható, hogy az illető esetleg emlőrákra vagy szívinfarktusra esélyesebb.
Váraljai Réka lapszemléje
Nem a csillagokban, hanem a génekben van megírva a sorsunk, - bár a HarmoNet asztrológusa lehet, hogy vitatkozna ezzel a kijelentéssel - a megállapítás nem túlzó: egyre több betegségről derül ki, hogy konkrét genetikai hibák állnak a hátterükben, vagy legalábbis gének hajlamosítanak rájuk.
Tetszett a cikk?



