Gyakori oka a kellemetlen leheletnek a szájszárazság, amikoris nem termelődik elegendő nyál. Ennek oka lehet egyszerű folyadékhiány, azaz keveset iszunk, de bizonyos ételek fogyasztása, a dohányzás és gyógyszerek mellékhatása is állhat a csökkent nyáltermelés hátterében. Az életkor előrehaladtával egyre kevesebb nyálat termelünk, de az éjszakai nyitott szájjal történő alvás, horkolás is kiszáríthatja a szájüreget, ez a reggeli kellemetlen lehelet legfőbb oka.
Milyen betegségekre gondolhatunk rossz lehelet esetében? A legtipikusabbak a gyomorbántalmak, különösképpen, ha gázos böfögés társul hozzá. Ezt követi a cukorbetegség, mely alapvetően acetonszagú lehelettel jár, az alacsony szénhidráttartalmú diéta révén. De a szájüregben is kereshetjük az okot, pl. gennyes ínygyulladás, szuvas fog, vagy orrüregi fertőzés, tüszős mandulagyulladás is szóba jöhet.

Nagyanyáink jól bevált praktikáit ma is sikerrel alkalmazhatjuk a rossz szájszag ellen. Hagymás étel fogyasztása után petrezselyem rágcsálásával hamar elűzhető a kellemetlen szájszag. A petrezselyem antibakteriális és gombaölő hatása révén semlegesíti a szájszagot. De hasonlóan eredményes édeskömény, szegfűszeg, ánizsmag elrágcsálása, vagy az ezekből készült főzettel történő öblögetés.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a rossz lehelet elkerülésében is az elsődleges a megfelelő szájhigiénia kialakítása és fenntartása. A helyes fogmosási technika, a rendszeres fogápolás, beleértve a fogközök és a nyelv felületének tisztítását is, a szájvíz, fogselyem használata mind-mind be kell hogy épüljön a mindennapjainkba. A rendszeres fogászati kontroll egyaránt segít idejében felismerni és kezelni a rossz szájszagért felelős szájüregi betegségeket.



