Immunrendszerünk fel van ugyan készülve, hogy élethosszig tartó küzdelmet vívjon veszélyes baktériumokkal, vírusokkal és gombákkal, de a denaturált környezet összes terhelésével és az individuális elégtelenség nagy mértékben gyengítik védekezőképességét. Ha a szervezetnek állandóan konfrontálódnia kell a helytelen táplálkozással, stresszel és rossz hangulattal, túl sok alkohollal, fölösleges antibiotikumokkal, szennyezett levegővel és környezeti mérgekkel, az immunrendszer elveszíti lendületét. Az élelmiszerek célzott kiválasztásával szervezetünk ellenállása erősödik és edződik.
A szokásos civilizációs étkezés túl sok cukrot, zsírt, sót és fehér lisztet tartalmaz, a hiányzó rostanyagok sok kárt okoznak, és mindezek kedveznek nemcsak az olyan betegségeknek, mint az érelmeszesedés, magas vérnyomás, szívinfarktus, időskori cukorbetegség, epekövesség és rák, hanem a különböző autoimmun betegségeknek is.
A vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, másodlagos növényi anyagok és enzimek hiánya gyengíti az immunrendszer működését. Immunrendszerünk 85%-a az emésztőcsatornában helyezkedik el. Naponta mintegy 12 gramm antitest képződik és választódik ki a bélfalon keresztül a test belsejébe. Az immunrendszer csak egészséges bélflórával képes a kifogástalan működésre.
Csak a bélrendszerünkben mintegy 300 különböző mikroba "lakik". Hogy hasznos vagy káros baktériumok telepszenek-e meg, azt naponta mi magunk befolyásoljuk. Amit megeszünk, az közvetlen befolyással van a bélflóra összetételére. Egészséges bélmiliő az olyan teljes értékű táplálkozás révén képződik, mely sok nyers kosztot, magas rosttartalmú ételt és savanyított tejterméket (joghurt és kefir) tartalmaz.
A B6-vitamin (búza, hüvelyesek, zöldborsó, kenyér, rizs, banán), folsav (gabona, sörélesztő, brokkoli, spárga, borsó, vörös káposzta, tojás) pantotensav, béta-karotin, A-, C-, E-vitamin és az olyan elemek, mint a cink, vas és szelén (búzacsíra, diófélék, szezámmag, sörélesztő, szója) jó hatással vannak az immunrendszerre. A B6-vitamin létfontosságú a nukleinsavak és a protein képzéséhez, valamint a sejtosztódáshoz, és különösen jelentős tápanyag az antitesttermelés működőképességének fenntartásához. Ennek hiánya az ellenálló képesség komoly zavarait, bőr- és nyálkahártya-gyulladást, valamint idegkárosodást okoz. A folsavhiány az ellenálló képesség és a limfociták működésének gyengüléséhez vezet.
A C-vitamin közvetlen hatása az immunrendszerre nem bizonyítható, de csökkenti a tüneteket, megrövidíti a hűléses megbetegedések időtartalmát.
Ezzel szemben az E-vitamin különös jelentőségű. Ez antioxidáns, gyökfogó és egyúttal sejtfal-stabilizátor. Serkenti a nagy falósejteket, és gátolja a prosztaglandinszintézist, magasabb koncentrációban gyengítik az immunrendszert. E-vitamin hiánya esetén az antitesttermelés csaknem teljesen leáll.
A bőr és szem vitaminja, az A-vitamin is szükséges a légutak, húgyutak, mirigyek specializált nyálkahártyáihoz. Amennyiben ez hiányzik a szervezetből, a mirigysejteket olyan más sejtek pótolják, amelyek nem képesek kiválasztani nyálkát, lysocymet (a nyálkában vagy a könnyben található enzimet), immunglobulinokat és más antibakteriális faktorokat. Ennek következménye a helyi fertőzés-elhárítás jelentős gyengülése. A sárgarépa festékanyaga, a béta-karotin (A-provitamin), más növényi karotinoidok (spenót, brokkoli, káposztafélék, sárgabarack) és flavonoidok is hatnak az immunrendszerre, pl. a limfociták növekedésére, a makrofágok (falósejtek) aktivitására, és a tumor-nekrózis-faktor (ráksejtek elhalása) képzésére. Az olyan természetes antioxidánsok, mint a karotinoidok, E- és C-vitamin fontos védőfunkciót töltenek be nemcsak az autoimmun betegségek esetében, hanem az érelmeszesedés, szívinfarktus, szélütés és rák keletkezésében is. A túl sok A-vitamin májkárosodáshoz vezethet, de a karotinoidok nagy mennyiségben történő fogyasztása legfeljebb sárgás bőrelszíneződést eredményezhet.
Receptek:
Szójabab főzelék sárgarépával
Hozzávalók: 30 dkg szójabab, 30 dkg sárgarépa, hagyma, fokhagyma, 3 db főtt burgonya, zöld fűszernövények, só, édes paprika.
Az éjszakára fűszersós vízbe áztatott szóját feltesszük főni. A sárgarépát kis csíkokra metéljük. Hozzátesszük a szójához, s mindkettőt puhára főzzük. Olajban pirított hagymát teszünk a tetejére. Burgonyakörítés és nyers savanyúkáposzta-saláta jó hozzá.
Brokkoli-túró
Hozzávalók: 40 dkg brokkoli, fél liter víz, fél teáskanál tengeri só, 15 dkg sovány túró, 1 teáskanál zöldségleves-koncentrátum vagy (szárított zöldség porítva) ízesítéshez, fél teáskanál őrölt szerecsendió, 6 dkg reszelt sajt.
Elkészítése: a brokkolit tisztítás után kis rózsákra szedjük, szárát meghámozzuk, hosszában elfelezzük és 2 cm-es darabokra vágjuk. Enyhén sós vízben mintegy 18 percig főzzük. Ezután a brokkolikat hagyjuk jól lecsepegni, a túrót hozzákeverjük, s mixerrel mindezt jól pürésítjük, az ízesítőket hozzáadjuk, majd egy felfújthoz való sütőformába tesszük, reszelt sajttal megszórjuk, előmelegített sütőben 10 percig 200 fokon sütjük.
Karfiolsaláta
Hozzávalók: 40 dkg karfiol, fél liter víz, fél teáskanál tengeri só, fél dl almaecet vagy friss citrom leve, 1 teáskanál hidegen sajtolt olaj (olíva, kukorica), fél teáskanál tengeri só, 1 apróra vágott hagyma.
Elkészítése: A karfiolt sós vízben 15 percig félig puhára főzzük. A többi hozzávalóból salátaöntetet keverünk. A hagymát hozzátesszük és összekeverjük a karfiollal.
Borsik Miklósné
Természetgyógyász magazin
Immunrendszerünk fel van ugyan készülve, hogy élethosszig tartó küzdelmet vívjon veszélyes baktériumokkal, vírusokkal és gombákkal, de a denaturált környezet összes terhelésével és az individuális elégtelenség nagy mértékben gyengítik védekezőképességét...
Tetszett a cikk?



