A fejlődő gyermeket a terhesség 12. hetéig embriónak nevezzük. Az első hónapban a zigótából kialakuló sejtcsoport gyorsan létrehozza a magzati szervek kezdeményeit. A 6. héten felismerhető a fej és a nyak, az agy és a már verni kezdő szív kezdeménye. A 8. hétre a bélrendszer majdnem teljesen kialakul, és az összes belső szerv is a helyén van. Az embrió ezekben a hetekben a legérzékenyebb az alkohol, a gyógyszerek és a fertőzések károsító hatásaival szemben. A 10. héten már emberi formájú, a 12. hétre pedig formás magzat lesz belőle. Az 5-6 hetes embrió nem sokkal nagyobb egy rizsszemnél, de már van központi idegrendszere és dobogó szíve. A 8. hét végére minden belső szerv, továbbá a végtagok kezdeményei is kialakulnak. A 9. héten a külső nemi szervek is felismerhetők, és az orr, a száj meg a szem is megjelenik. A 12. héten már minden belső szerv működik, és a szív pumpaszerűen mozgatva keringésben tartja a vért. A magzat ekkorra alapjaiban kifejlődik, és a terhesség további szakaszában már csak növekszik és a részformálódásokkal érik.

A fejlődő gyermeket a terhesség 12. hetéig embriónak nevezzük. Az első hónapban a zigótából kialakuló sejtcsoport gyorsan létrehozza a magzati szervek kezdeményeit. A 6. héten felismerhető a fej és a nyak, az agy és a már verni kezdő szív kezdeménye. A 8. hétre a bélrendszer majdnem teljesen kialakul, és az összes belső szerv is a helyén van. Az embrió ezekben a hetekben a legérzékenyebb az alkohol, a gyógyszerek és a fertőzések károsító hatásaival szemben. A 10. héten már emberi formájú, a 12. hétre pedig formás magzat lesz belőle. Az 5-6 hetes embrió nem sokkal nagyobb egy rizsszemnél, de már van központi idegrendszere és dobogó szíve. A 8. hét végére minden belső szerv, továbbá a végtagok kezdeményei is kialakulnak. A 9. héten a külső nemi szervek is felismerhetők, és az orr, a száj meg a szem is megjelenik. A 12. héten már minden belső szerv működik, és a szív pumpaszerűen mozgatva keringésben tartja a vért. A magzat ekkorra alapjaiban kifejlődik, és a terhesség további szakaszában már csak növekszik és a részformálódásokkal érik.

Mit érez a magzat?
A 13. héttől kezdve az utódot már magzatnak nevezzük A magzat a méhben érzékel, és válaszol a fényre, érintésre, hangra, valamint képes spontán mozgásokat végezni. Az anya ezeket a mozgásokat csak a 20. hét táján érzi, de a magzat már jóval előbb rugdos, nyújtogatja lábát és karját, behajlítja lábujjait, ráncolja a szemöldökét, és grimaszokat vág. A terhesség félidejére a magzat belső füle tökéletesen kifejlődik, s ekkor már a különböző hangokra, például hangos zenére élénk mozgással válaszol. Ha hirtelen erős zaj ijeszti meg, öklözéssel, rúgással tiltakozhat. A 7. hónapban rúgásai kívül is érezhetők annak, aki az anya hasára teszi a kezét. A magzat érintésre is mozgással válaszol. Ha például a méhlepény valahol hozzáér, az a terhesség elején eltávolodást, később viszont közeledést válthat ki belőle. Bár a magzat ekkor már feltehetőleg tud a környezetéről, agya még elég éretlen, s ezért a „gondolatai” is csak nagyon egyszerűek lehetnek.

Az újszülött
Születéskor a méhlepény oxigén- és tápanyagjuttató, illetve anyagcseretermék-elszállító funkciója megszűnik. A csecsemőt veleszületett ösztönei és reflexei segítik abban, hogy a születését követő első pár napot túlélje. Például szopáskor ösztönösen anyja emlőbimbójára tapad, és szívja; húgyhólyagjának ürülése is automatikusan történik. Ha egy csecsemő idő előtt vagy méhben töltött korához képest kis testsúllyal születik (ez utóbbi például alultápláltság következménye is lehet), akkor születéskor speciális kezelést igényel, mivel szervrendszerei, így elsősorban a légzőrendszere valószínűleg még nem teljesen érett. Az ilyen csecsemőnek légzési és táplálkozási zavarai lehetnek, továbbá nehezen tudja fenntartani testhőmérsékletét. Inkubátorba helyezve gondos figyelemmel követhető és megóvható a fertőzésektől, amíg szervrendszerei teljesen kifejlődnek.

Milyen az újszülött?
Az újszülött csecsemő aránytalan kis testével, vörös foltos bőrével nagyon különbözhet attól a rózsaszínű makulátlan apróságtól, akinek szülei elképzelték.

A fej
Az újszülött kisbaba feje túl nagynak és kereknek tűnik parányi testéhez képest. A fej mérete születéskor a törzs méretének negyede, 2 éves korban ötöde, 18 évesen pedig már csak nyolcada. Az újszülöttnek ritkán van szép, kerek feje. Születéskor a fejre nehezedő nyomás és a koponyacsontoknak az agyat védő elmozdulásai általában a fejforma időleges torzulásához vezetnek. Lehet, hogy a fej kissé duzzadtnak és bumfordinak tűnik, az agy azonban biztonságban van, és nem fog károsodni.

A kutacsok
Születéskor a koponyacsontokat később összekapcsoló ízületek helyén „lágy” területek vannak. A vastag hártyák alkotta lágy részek nagyobb területeit kutacsoknak nevezzük. A csecsemő két jelentősebb kutacsa a fej elülső, illetve hátsó részén található. Születéskor a koponya ízületei egymásba csúsznak, hogy védjék az agyat a károsodástól.

A szemek
A születés alatt elszenvedett hatalmas nyomás miatt sok újszülött szeme vörös és dagadt. Sok csecsemő kancsalnak tűnik, ezt a szem belső sarkában lévő bőr redőzöttsége okozza. Ez teljesen normális jelenség, amely később megszűnik. Ha a kisbaba még 3 hónap múlva is kancsalít, forduljon orvoshoz.

A száj
Az újszülött és a kizárólag tejjel táplálkozó csecsemő felső ajkán vagy szájában „szopó”-hólyagok jelenhetnek meg. Ezek teljesen ártalmatlanok, és később el is tűnnek. A csecsemő nyelve hegye még növekedik, ezért kezdetben úgy tűnik, mintha a nyelve szilárdabban lenne rögzülve, mint egy felnőtté. Egyéves korra a nyelv teljesen mozgékonnyá válik.

A bőr
A bőr ritkán makulátlan, gyakran sárgás, vörös és kék foltok, illetve apró fehér pöttyök tarkíthatják. A méhben hiányosan táplált vagy túlhordott csecsemő bőre többnyire ráncos. A bőr itt felsorolt szépséghibái egy hónapos korra rendszerint eltűnnek.

A magzatmáz: Születéskor a csecsemőt zsíros fehér anyag – magzatmáz – borítja. Ez természetes védelmet nyújt a kisebb bőrfertőzésekkel szemben, ezért türelemmel ki kell várni, amíg néhány nap alatt magától felszívódik.
A magzatpehely gyakran figyelhető meg születéskor a csecsemő egyes testrészein: pihehaj a fején, és durvább pelyhek a vállán meg a hátán. A magzati szőrzet teljesen normális, és rendszerint 1-2 héten belül lekopik.

Az alábbiakban a ritkábban előforduló újszülöttkori bőrtüneteket ismertetjük:

Hámlás: Néhány kisbaba száraz, hámló tenyér- és talpbőrrel születik. Ez nem ekcéma, néhány nap alatt rendbe jön.
Koszmó: Olyan gyakori, mint a hámló bőr, és semmi köze a korpához. Szintén magától elmúlik.
Váltakozó bőrszín: Az újszülött keze és/vagy lába kékesnek tűnhet, és olykor testének felső része halványabb lehet, mint az alsó. Ez a színkülönbség a keringési rendszer éretlenségéből fakad, és magától elmúlik.
Kék foltok: A zúzódásokra emlékeztető, néha „mongol kék foltnak” nevezett elszíneződéseket a bőr alatt átmenetileg felhalmozódó festékanyag okozza. Sötétebb bőrű csecsemőkön ezek gyakoribbak, teljesen ártalmatlanok, és idővel elhalványulnak.
Születési foltok: A csecsemő bőrén lévő piros foltok többnyire a születés közben elszenvedett nyomás következményei, és idővel maguktól eltűnnek. Az esetenként a szemhéjon, homlokon és tarkón észlelhető piros vonalak közvetlenül a bőrfelszín alatt futó megnagyobbodott vérerek. Később ezek is elhalványulnak. Ha nagy és szokatlan piros foltot fedez fel, kérdezze meg orvosát.
Csíkok és kiütések: Néhány csecsemő bőrén piros kiütések vannak, amiknek fehér a közepük. Pár nap után rendszerint minden beavatkozás nélkül megszűnnek.
Foltok: Az újszülöttek bőrén mindenféle folt megjelenhet. Ezek általában azért alakulnak ki, mert a bőr és annak pórusai még nem működnek kielégítően. Az orron jelentkező, sárga közepű vörös és/vagy fehér foltokat sosem szabad kinyomni; néhány nap alatt maguktól elmúlnak.

Nemi jellegzetességek
A csecsemőkori emlőduzzanat mind a lányokon, mind a fiúkon teljesen normális jelenség. A születés utáni első napokban mutatkozhat, mert a hirtelen megszaporodott anyai hormonok bejutnak a csecsemőbe is. A duzzadt emlőcskékből néha kevés tej is szivároghat. Tilos nyomogatni, mert fertőzésnek tehetjük ki. A duzzanat néhány nap alatt megszűnik. A csecsemők nemi szervei (a kislányok szeméremteste, illetve a kisfiúk herezacskói) születéskor testükhöz viszonyítva jóval nagyobbak, mint a fejlődésük későbbi szakaszaiban. Aránytalanságukat fokozza, hogy az anyai hormonok jelenléte miatt az első napokban meg is duzzadhatnak, s kissé pirosnak vagy gyulladtnak tűnhetnek. A duzzanat és a gyulladás azonnal megszűnik, amint a csecsemő szervezete megszabadul a túlzott mennyiségű anyai hormonoktól.


A köldök
A köldökzsinórt, ami a baba méhbeli élete során az anyával való létfontosságú kapcsolat eszköze volt, a méhlepény megszülése után elkötik, majd fájdalommentesen átvágják. A meghagyott centis csonk elszárad, és nagyjából tíz nap alatt leesik. Néha a csecsemő köldöke mellett kis kidudorodás, köldöksérv észlelhető. Ez a csecsemő sírásakor még jobban kidomborodhat. Emiatt sem kell nyugtalankodni, mert rendszerint már az első életévben eltűnik.


A www.medicentrum.hu cikkének felhasználásával
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.