A HarmoNet elhatározta, hogy utána jár, mit tehet az, aki nem akarja elfogadni az orvosi diagnózist: AZ SM GYÓGYÍTHATATLAN! Tudjuk, hogy vannak "csodák" sőt tanácsadóink között van kettő is, akik valós segítséget tudnak adni, így felkértük őket, hogy osszák meg tapasztalataikat mindenkivel. Bokor Katalin a neves természetgyógyász kezdi a sort.

Ön mit érez, ha  ezt a  diagnózist meghallja? Mit írnak a  tudományos  lapok, írások? Van valamilyen tapasztalata  e betegséggel kapcsolatban?  Mi lehet  a kiinduló  pont, mikor e  betegség  kezd kialakulni  valakiben?   Ma többször halljuk  ezt a szót: PREVENCIÓ-MEGELŐZÉS Ez igen komoly megfogalmazás, hiszen senki nem tudja, hogy mit, illetve milyen betegséget  kellene megelőznie.
Valamikor szomorúan olvastam az Események c. újságban a következő kis leírást:
„A himlő kiveszett a világból,  a gyermekparalízis nem retteget rém.
A tüdővészt gyógyítani tudják,
Meddig lesz a SCLEROSIS MULTIPLEY GYÓGYÍTHATATLAN?
Ez  Öntől is függ!  Kérjük, támogassa  az  SM  Alapítványt!”


S akkor mi lesz?  
Évekkel ezelőtt  200  személy kapott külföldről behozott „gyógyszert” injekcióban.  Volt ilyen is,  aki felkeresett engem, s elmondta: Ö is benne volt a  200 „kiválasztottban”,   bár  végig megkapta  az injekciókat, de betegségében nem volt semmi változás a javulás. Sajnos, többen  talán „betegebbekké” lettek, mivel nagyon fájt  nekik, hogy  nem jutottak a kiválasztottak közzé.  

Álljunk meg és gondolkozzunk: Gyógyíthatatlan  betegség az  SM?  


Mi  is az SM? -Összefoglaló a HarmoNeten a betegésgről
Többször  elolvastam ezt a részt,  s idéztem a  Gyógyíthatatlan? A  mozgásszervi betegségek c. könyvemben is, s elgondolkoztam rajta.

Megelőzés tekintetében el kellene gondolkoznunk, hogy minden szervünk -  táplálkozási szokásunk révén, a „híres magyar konyhát”  követve,  -  megkapta  e a  szükséges anyagokat?
A Csontritkulás c. könyvem  32 oldalán írom:
„A  test összes szervei megkövetelik részüket a táplálkozásnál. Az agyvelőt el kell látni a maga részével; a csontok, izmok és idegek megkívánják a magukét. Ez egy csodálatos folyamat, amely a táplálékot vérré változtatja és ezen vért arra használja, hogy a test különböző részeit felépítse: de ez az eljárás folytonosan történik és minden ideget, minden izmot és szövetet ellát élettel és erővel.”  (  Most 2006-ban e két kis  könyvet egyben adtam ki!) A borítón látható  egy komoly felhívás: LÉGY ÖNMAGAD ORVOSA !


2006  februárjában volt alkalmam előadást  tartani egy SM clubban,  ahol legfőbb
kérdésem   ez volt kedves hallgatóimhoz
: Mit tesznek önmagukért?  Miben hajlandók változtatni életmódjukon, étkezési szokásaikon,  stb?   Vittem magammal a bot-turmixgépet, diót, mézet, edényeket, s előttük készítettem  diótejet -   ami igen finom és  tudom hogy mit fogyasztok, s mivel táplálom
szervem összes részét.


Két  tapasztalatról szeretnék még röviden írni:
1999-ben  jártam Amerikában,  San Franciskoban  találkoztam egy orosz  származású hölggyel,  akinek a zárójelentésén ez állt:  SM.  Ugyanabban a korházban gyógyult meg Brazíliában, mint ahol én feküdtem,  ugyanúgy  6 hónapig kezelték mint engem.
A különbség csak annyi volt közöttünk:  Őt  tolókocsiban tolták be a korházi folyóson, s kezében bőröndjével  hat hónap után  szaladva ment ki  ugyanazon az ajtón.
Ezt  a fenti SM clubban -  mivel hazafelé  New Yorkban egy régi brazil ismerősömtől
Megkaptam  a fenti hölgy esetét  videó felvételen, -  le is vetítettem. Szomorúan ismételve  azt  tapasztaltam:  sok beteg mindenre képes, amiért fizetni kell sokat és reményt nyújtanak a gyógyulásához, de  hogy önmagáért  tegyen valamit?  Ez már nehezebb. A  fenti hölgyet  ugyanazon gyógymódokkal kezelték a Hospital Naturistában, mint  jó 10 évvel ezelőtt engem.


Egy korábbi tapasztalatom -  ami a jó Isten segítsége s  az én munkám eredményeként  jött létre:
1987-ben, mielőtt hazajöttem volna Brazíliából, találkoztam egy jugoszláv férfivel, aki
megkért, hogy ha hazamegyek, szakítsak időt, s menjek át  Jugoszláviába, s kezeljem az ő fiatal nőrokonát, aki SM-s betegségben szenved. A korház főorvosának elmondta minden gondját betegének,  aki adott nekem egy leírást, hogy milyen kezeléseket végezzek  neki. Megígértem, s úgy is tettem: Márciusban hazarepültem, s júliusban kiutaztam, - s mivel a beteg nem beszélte a magyar nyelvet, ezért Novi Sadon felszállt ugyanarra a vonatra egy  magyar fiatal lány, s utaztunk  tovább Titograd  alá  egy faluba  együtt. Éjfélkor érkeztünk a megadott helyre, ahol az Édesapa várt bennünket.  Mikor a lakásba értünk, a beteg lány egy rekamié sarkába volt ültetve - mert egyáltalán nem tudta tartani magát – mindkét keze igen intenzíven  rángatódzott, -  s őszintén írom, szinte megijedtem tőle.  Három hét állt rendelkezésemre,  így már korán reggel  elkezdtük a terápiák alkalmazását. Sem ülni, sem tartani magát,  s természetesen állni sem tudott egyedül. Hála a jó Istennek a három hét alatt nem volt eső,  a kertben plédekkel   elbarikádoztuk magunkat,  s ketten csináltuk a leírtakat.  E mellett  igyekeztünk vele sokat beszélgetni, vele lenni.  A felső  lakás  szobáját kimeszeltük, hogy majd oda beköltöztetjük. Aratás ideje volt, az édesapa alig volt otthon. De figyelt mindent, este beszámolót kellett tartanunk neki.
Egy hét múlva egyik este mondta a lányának: az ujjaddal találd el az orrod hegyét, s
boldog csodálkozásomra; eltalálta !!!  Nagyon boldog voltam. Pár nap múlva már a régi udvarlója leveleit  a borítékból kivette és olvasta  az ő kezeiben tartva!!!  Az a kéz, mely jó héttel ezelőtt „egy percig sem állt meg”most ki tudta már venni a vékony papírt a borítékból.  Két  hét elteltével  rávettem az Apát, hogy csőből csináltasson a lányának járókeretet, amit lerajzoltam. 1-2 nap alatt kész volt a járókeret,  s  a lány  MENT  VELE  EGYEDÜL !


Csoda volt, Isten csodája, s munkánk eredménye! 
Ezért mondom el sokszor előadásaimon:  ISTEN MINDENT MEG TESZ ÉRTÜNK, DE SEMMIT SEM HELYETTÜNK! De  sajnos  sokan csak a  csodát  várják,  sok mellékhatással rendelkező gyógyszerektől. Ölbe tett kézzel. Lejárt a három hét, nagyon boldogan jöttünk el onnan, s  azóta  sem felejtem el ezt az esetet. Átgondolva, átlátva  a körülményt, a  családi „légkört”,  a rossz, beidegződött táplálkozási  szokásokat- (vegetáriánusi  táplálkozásuk ellenére is),  úgy érzem jó lenne elfogadni, s elgondolkozni  azon, „hogy testnek  élete a vérben van”  s  a vérünk pedig a fenti idézetek szerint is, abból van amit elfogyasztunk napi élelemként.


Harmadik tapasztalatomat olvashatják a „Táplálékod legyen gyógyítód”  c. könyvemben egy magyar asszonyról, akit  1991. nyarán  hozta el hozzám a férje. Viszontagságos életkörülményei mellett is  jól  van,  önellátó, buszozik és jön-megy, s boldogan él.
Ne felejtsék el Pál apostol szavait: „De  valóban nagy nyereség  az Istenfélelem, megelégedéssel”.
Nem  abban kell megelégedettnek lenni, hogy betegek vagyunk, hanem  elfogadni az isteni tanácsokat, követve  azokat, nyugodt lelkülettel élve  végezni feladatainkat.
Az elmúlt évben a jó Isten segítségével írtam:  Életreceptek-Ételrecptek c. könyvemet, melyben több mint 200  VEGÁN recept van, a kenyérsütéstől a növényi tejekig, a vegán kocsonyától  a töltött káposztáig, a tojás nélküli  süteményekig. 
Hiszem, hogy első lépés az étkezés megváltoztatása, de mivel ez csak úgy történhet, ha értelmünk felfogja, igazán!  Hogy „minden  szerv megköveteli a maga részét”, s vérünk abból képződik amit elfogyasztunk,  ezért mondom:  A  REFORM A FEJBEN KELL KEZDŐDJÖN !
KÉREM,  GONDOLKODJANAK EL:  VÁLTOZNUNK KELL ÉRTELMILEG, LELKILEG,  FIZIKAILAG  EGYARÁNT.  Írtam, hogy láttam a családi légkört!  Igen, befolyásolja fizikai egészségünket a lelki állapotunk, - nagyon, de nagyon.


Magamnak  45 éves koromig nem volt egy óra, hogy  ne fájjon valami,  főleg a bal csípőm a többszöri műtétek,  a csont-tbc- miatt. Sok volt a fájdalom, nehéz volt az idegenben a hat hónapos kezelés, de nem volt más kiutam.  Soha egyetlen ember sem adott reményt, hogy lesz idő, mikor fájdalom nélkül élhetek.  Soha nem bíztattak, sőt inkább minden reményt kivettem a lábam előtt. S ezt látom a betegeken is, inkább beléjük van sulykolva a betegség, mint reményükben segítenék a  gyógyulás felé.
     Többször  elolvastam a következő  kis verset:
Életem ott van Isten tenyerén…
Életem ott van Isten tenyerén,    azért nem félek én.
Bármi fáj nekem, mosolyog  szemem,
Száz jajjszó között, is bízom vakon, Hitem fel nem adom.
Rám törhet vadul, ezer baj, s veszély,
Isten így szól ne félj!   Miért is, mitől is félnék én az Isten tenyerén !

Elfogadtam betegségemet,  s mikor megtanultam, hogy mit kell tenni, tettem,  majd lemondtam –mint  született vegetáriánus -  minden kedves ételeimről.
Azóta is jókat és finomakat eszem, más- és másképpen elkészítve.


Mi a valódi  boldogság?  Jónak lenni – és jót tenni!  
Úgy  érzem mind a tíz  könyvemmel erre  szeretném felhívni minden kedves olvasóm  figyelmét, melyekből  egész életében tanulhat.  Nekem sem volt könnyű a hat hónap, de  megérte!  Köszönöm a jó Istennek, hogy így rendezte életem.  Ha nem lettem volna beteg,  lehet sok mindent máskép látnék az életben.


Kedves  betegtársak, kérem gondolkozzanak el a fentieken, s  az alábbi versen: 


                     LEHETETLEN 


Te azt mondod, hogy lehetetlen… és leereszted a kezed,
Csüggedt, fásultan belenyugszol, nem lehet, hát nem lehet.
Azt mondtad, hogy lehetetlen, és lefagy az ajkad, a szíved..
Már alig mersz, és kihagy belőled minden hősi lendület.
S miattad, hullhat itt a gazság, Fertőzhet a bűn és kapzsiság,
Hagyod, h a d d  rohanjon vesztébe,  dühödt, őrültként a világ !


Hát mit tehetnél? Nincs hatalmad,
Se szó, se kéz, se könny, se jaj, se  ész,
Se fegyver nem segít már, se ezer nábob, se arany!
Legyen mi lesz! Ha ég az erdő, ki oltja el?
S mit ér a gát, ha tenger ki lép medréből,
S őrültként dobálja magát?
Lehetetlen, hát lehetetlen… Méreggel, átokkal teli e világ!
Szenny, sár, kelevény, - már lehetetlen megmenteni!
S így szólsz - mert hitvány, nyavalyás vagy!
És tapló van melleden belül!


ÉS TUDOD, HOGY a HÍVŐNEK a LEHETETLEN SIKERÜL? 


         Szavadra… forrás kél a pusztán,
         A néma szól, a béna megy,
         Manna hull, hegyre hág a tenger,
         Vagy tengerbe lép a hegy!


Szeretet lesz a gyűlöletből!  A büszke megalázkodik!
A kapzsi ingét odaadja, s a káromló :   imádkozik !
Vízen járhatsz,  tűzön mehetsz át.  HA   HISZEL !
S MINDEZNEM MESE, PÉLDÁK BESZÉLNEK,
S NÉZD! KÖRÜLVESZ  A   BIZONYSÁGOK FELLEGE !
Higgy és minden lehet !
Ne ejtsd   le  csüggedten  fáradt  fejed !
Lehet béke, lehet bocsánat, Új élet, jóság, szeretet!
Erő, fegyver, ész, pénz,  ravaszság, könyörgés :
Semmi nem segít.
DE MEGMENTHETI A VILÁGOT A LEGNAGYOBB  ERŐ:


           A        H    I    T
                                                                 
Kérdezzen a cikk szerzőjétől, aki sok szeretettel ad majd választ:   Feketéné  Bokor  Katalin

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.