Az orvostudomány semmit sem tudott tenni, hogy a hagyományos élettartamot meghosszabbítsa, legfeljebb azt, hogy többen érjék meg ezt a lehetséges életkort. Valóban túlságosan szomorú dolog öregnek lenni, Lear király is gyűlölte az öregséget "Ki e konok világnak kínpadján tovább is nyújtóztatja"...

"Az életben bekövetkezik az a pillanat, amikor rádöbbensz, hogy egy halálos betegséggel születtél, és ez az élet." Jeanne Moreau

Az orvostudomány semmit sem tudott tenni, hogy a hagyományos élettartamot meghosszabbítsa, legfeljebb azt, hogy többen érjék meg ezt a lehetséges életkort. Valóban túlságosan szomorú dolog öregnek lenni, Lear király is gyűlölte az öregséget "Ki e konok világnak kínpadján tovább is nyújtóztatja." Mint Thinótosz, aki halhatatlanságot kért és kapott, de elfejtett mellé örök ifjúságot is kérni, így az örök élet kilátása éppolyan rémes és elviselhetetlen, mint a halálé, hacsak nem járul hozzá számtalan egyéb kincs.

Az öregedés tele van ellentmondással: például azért, mert már a születéskor kezdődik. Vagy például azért, mert az öregedés folyamata a fiatal állatokban gyorsabb, mint az öregekben. Mi több, az orvostudomány csak azt tette lehetővé, hogy minél többen váljanak közülünk szenilissé. Aki manapság öreg korában természetes halállal hal meg, valójában a legtermészetellenesebben hal meg.

Ha a természet világára gondolunk, nagyon kevés a valószínűsége annak, hogy bármilyen lény így végezze az életét, elég, ha a ragadozókra gondolunk vagy az élet más veszélyeire. A kisebb madarak például 20-30 évig élnek, de a madarak populációjának mintegy a fele pusztul el minden évben.

Az öregség mintegy egyre hajlamosabbá teszi az egyént, hogy véletlenszerű okok előidézzék a halálát. Megvizsgáltak egy kilencvennégy éves embert, aki úgy tűnt, valóban az évek súlyától, természetes okokból halt meg. Aztán kiderült, hogy erről szó sincs. A boncolás fényt derített rá, hogy néhány napja lebenyes tüdőgyulladásban szenvedett. Tehát nem az évek súlya miatt hunyt el.

Milyen hosszú az élet?
A Biblia egyik megállapítása szerint hetven év. Azokban a betegség sújtotta időkben, kezdve a leprától, a gyulladásoktól, pestistől az éhségig az emberi élettartamát ennyiben határozták meg. A nagyon öreg emberek mindig megmozgatják a képzeletet. A kis lélekszámú Grúziában állítólag kétezernél több, százéves idős ember él. Az érdekes híresztelés hitelességét nehéz megállapítani, hiszen, hiszen a legtöbb hosszú életű ember írástudatlan és nyilvántartás nélküli múltba nyúlik vissza.

1966-ban bejelentették, hogy Sirali Iszlimov 160 éves korában halt meg. De vajon ki jegyezte volna föl 1806-ban egy egyszerű parasztnak a születését, aki gyermekeket nemzett 1936-ig? Sokkal valószínűbb az, hogy az emberi élet elfogadható határa 115 év, két olyan ember létezik, akikről a nyilvántartás is igazolni tudja, hogy megélték ezt a kort. A Buckingham palotából például üdvözlő táviratot küldenek minden száz évet megért embernek, és 1960-ban mindenesetre 399-et küldtek ki.

Visszatérve Grúziára, az a jól ismert adat miszerint a nők továbbélnek átlag hat-hét-nyolc évvel, itt ez az arány egészen máshogy alakul. A grúziai férfiak, akik jó mélyen bent járnak életük második évszázadában, míg a feleségük az első évszázadot is ritkán érik meg. Rendszerint primitív közösségekre jellemző, hogy a férfiak tovább élnek, mint a nők. Ez valószínűleg a gyakori szüléssel, és ennek körülményeivel függ össze. Angliában és Walesben annak valószínűsége, hogy egy nőnek a születésnapi tortájába szúrt 100 gyertyát kelljen elfújnia az 2500:1-hez esélyt jelent, míg a férfiaknál 12 500:1-hez.

Az állatok kora
Némelyik teknősbékáról tudjuk, hogy 100 évesnél öregebb, és még nagyszerű erőben van. Egy-két példány elevickélt a 150 éves korig, és még a szkeptikus tudósoknak is meg kellett hajtaniuk kobakjukat, amin ritkult a haj. A krokodiloknál már az 50 év is nagyon soknak számít. A kígyók hosszú életűek, mintegy 30 évig képes ijesztgetni egy példány a nyúlszívűeket. A kétéltűek szintén, némely varangyos béka 36 évet is megél, a közönséges zöld breki pedig 10 évet gond nélkül. A halak e tekintetben is nagy tekintélynek örvendenek, és ha a karácsony előtti halászatban nem esnek áldozatul "vérszomjas" keresztényeknek, akkor például némelyik tok 70-80 évet, is megél, nem beszélve a maradványhalról, amely még az őskorból maradt itt... de mint a faj életkora így is figyelemre méltó, hiszen 1960 tájékán találtak még egy példányt ebből a fajból, amelyről a biológusok nem is sejtették, hogy még létezik. Ami egészen biztos, az az, hogy egy három méteres óriás laposhal életkorát tudományos vizsgálattal 60 évben állapították meg.

Milyen a hosszú élet?
Számtalan változás játszódik le. Az öregedő emberek magassága 2,5 centiméterrel csökken. Megritkul fejükön a haj, viszont gazdagon sarjadzhat a fülükben és az orrukban. A szabad, külső hatásoknak kitett bőrfelületük szárazzá és ráncossá válik, valamint foltokban pigmentálódhat.

A belső változások: az agy oxigénfogyasztása csökken. A szaglóképesség határozottan romlik, mivel a szaglóidegsejtek rostjai eltompulnak. A tüdő zsugorodik, az ízületek merevebbé válnak, a reflexek romlanak, a pupilla mozgása lomhább, a máj tömege csökken, az alapanyagcsere fokozatosan. Kihullanak a fogak, sorvadnak az állkapcsok, romlik a hallás, különösen a magas hangokra és romlik a látás. A nők méhe és petefészke az eredeti mennyiség kis töredékére zsugorodik, a férfiak prosztatája megnagyobbodhat, gesztenye nagyságúból alma nagyságúvá válik.

A szervezet összetétele is megváltozik, a 25 és 70 kor között a víztartalom 61%-ról 53%-ra csökken, a sejtek szárazanyagtartalma pedig 19%ról 12%-ra. A csontok ásványi anyag tartalma 6%-ról 5%-ra csökken, de a szervezet zsírtartalma 14%-ról 30%-ra növekszik.

A húgyhólya inkontinenciája (rosszul működő záróizom) gyakori, éppúgy, mint a székrekedés, valószínűleg azért, mert az öregek kevesebbet esznek és isznak. Az érverés száma csökken, de a különösen öregeknél ez a folyamat visszafordul. És persze ott vannak az aggkori betegségek, mint a dementia senilis: az aggkori elmegyengeség. Ahogy Platón mondta: "Félj az öregségtől, mert nem egyedül jön".

Mi szabályozza az öregedést?
Három főbb elmélet létezik erről.

- Az egyik azt hangsúlyozza, hogy sok sejt elpusztul, például az agysejtek százezrével pusztulnak el, és az élet igen korai, magzati szakasza után, már nem pótlódnak.

- A második elmélet mutációkkal magyarázza az öregedést: az osztódó sejt nem mindig szabályszerűen járja, kielégítő pontossággal azt az utat, amelyet az anyasejt megtett. Mindenféle hiba csúszhat be, amely ezt elősegítheti vagy fölerősítheti ezeket a folyamatokat, mint valami bűntárs: például a rádioaktív sugárzás.

- A harmadik elmélet szerint az öregedést nem kívánatos vegyi anyagok felhalmozódása okozza. Az talán lehetséges, hogy néhány életfontosságú anyag csak a sejtosztódás során cserélődik, és a sejtosztódás ütemének általános lelassulása vagy e szükséges anyagoknak a hiányához vezetnek, vagy a nemkívánatos anyagok felhalmozódásához.

Az orvostudomány mindenesetre adós a válasszal arról, hogy mi az öregedés. De ahogy Samuel Johnson mondta: "Az ember saját hibája és nem a használat következménye az, ha öregkorban a szelleme egyre renyhébbé válik." De ez a test működéseire re is vonatkozik.

Vendégh Eleonóra
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.