Május 2. az Asztma Világnapja. Az idei Világnap kiemelt témájaként a súlyos asztmában szenvedő betegek kielégítetlen szükségleteit jelölték meg a GINA - azaz az asztma kezelésével foglalkozó nemzetközi irányelv (Global Initiative for Asthma) - megalkotói, hangsúlyozva az új kezelési módok égető szükségességét. Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének (ABOSZ) célja az, hogy a mai napon is megismertesse a közvéleménnyel a súlyos asztmában szenvedők problémáit, az életminőségüket befolyásoló tényezőket és felhívja a döntéshozók figyelmét a súlyos asztma kezelésének megoldatlanságára.
Akadémikus orvoslás fórum
A mai napon, El Salvador, Malajzia, Németország, Kanada és még számos ország mellett Magyarország is részese annak a kontinenseket átívelő és egyesítő lélegzetvételnek, amely a világ számos pontján az asztmás betegekre figyel. Az asztma kezelésével foglalkozó nemzetközi irányelv (Global Initiative for Asthma -GINA) alkotói 1998-ban szervezték meg az első Asztma Világnapot, amelyben 35 ország civil- és egészségügyi szervezetei vettek részt. Magyarországon az Asztma Világnap széleskörű megismertetése fontos mérföldkő az ABOSZ számára annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet az asztmában szenvedő betegekre és az új kezelési módok szükségességére a betegek életfeltételeinek javítása érdekében.
A világon több mint 300 millió ember szenved asztmában, ebből 30 millió Európában és kétszázezer Magyarországon. A nyugat-európai asztmások 18%-át sorolják a betegség súlyos szakaszában szenvedők közé. A súlyos asztma jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét. A rohamok nem előreláthatóak, azokat általában allergiás reakciók váltják ki, amelyeket a dohányfüst, szmog, légszennyeződés vagy állati szőrök okoznak.
A tünetek akadályozhatják a beszédet, rendszeres álmatlanságot okozhatnak, a beteget a következő légvételért küzdenek. Az Európai Asztmás és Allergiás Betegek Szervezeteinek Szövetsége 2005-ben készített „Küzdelem a levegőért” címmel felmérést a súlyos asztmáról. A vizsgált válaszadók több, mint fele a szorongástól és stressztől szenvedett, minden negyedik pedig állapotát „életveszélyes”-nek érezte.
Az asztmás betegek száma hazánkban az elmúlt 10 év során 250%-kal nőtt. Az évente diagnosztizált új betegek száma megduplázódott ugyanezen időszak alatt. Jelenleg, kétszázezerre tehető az asztmás betegek száma, közülük több mint tízezren szenvednek súlyos asztmában.
Magyarországon, 2006. februárjában zárult le a Légszomj - Küzdelem az életért! című, súlyos asztmások körében végzett felmérés, melyet az ABOSZ kezdeményezett. A magyar felmérést az EFA (Európai Asztmás és Allergiás Betegek Szervezeteinek Szövetsége) által már korábban elvégzett és nagy sajtóvisszhangot kapott „Küzdelem a levegőért” nemzetközi felmérés analógiájára végezték, és sajnos a magyar eredmények sem mutatnak pozitívabb képet, mint a nyugat-európaiak. A felmérés fókuszcsoportos vizsgálata alapján kiderült, hogy a súlyos asztmában szenvedők életét leginkább meghatározó tünetek az alvászavar és a visszatérő fulladás, az oxigénhiány, amely a válaszadók 25 százalékánál minden alkalommal halálfélelemmel jár együtt.
A súlyos asztma a betegek életminőségét rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja és a betegek mindennapi tevékenységeik megváltoztatására kényszerülnek. A válaszadók 13 százaléka egy hét alatt több alkalommal küzd beszédzavarral járó rohammal, amely kényelmetlenné teheti a kommunikációt és ezáltal a szociális interakcióikat. A visszatérő fulladás sok esetben korlátozhatja a betegeket szabadidős és sport tevékenységeikben. A betegek munkabírása, koncentrációja, energiája csökken, amely kihathat a munkavégzésre, szórakozásra, fiatalabb korosztály esetén pedig a tanulmányok hatékony végzését is nehezíti. A súlyos asztmások szerint betegségük leginkább a „zavaró”, „megterhelő”, „szorongást keltő”, „stresszt okozó” és „költséges” jelzőkkel írható le.
A Légszomj - Küzdelem az életért! Magyarországon végzett felmérés szerint a betegek bíznak a jövőbeni terápiákban: 84 százalékuk szerint az öt év múlva elérhető gyógyszerek jobbak lesznek a jelenleg használtaknál. Öt éves időtávlatban csaknem 40 százalékuk várja, hogy az egészségbiztosító a jelenleginél nagyobb mértékben támogatja majd az asztmások kezelését, ugyanakkor közel egyharmaduk pesszimista, ők nem számítanak jelentős változásra ezen a téren az elkövetkezendő néhány évben. A súlyos asztmások 44 százaléka anyagi segítséget vár a kormányzattól az asztma ellenes gyógyszerek kutatásaihoz, és 29 százalékuk számít térítésmentes gyógyszerre. A Légszomj – Küzdelem az életért! felmérés eredményeit holnaptól, azaz 2006. május 3-tól az ABOSZ honlapján(www.abosz.hu) minden érdeklődő megtekintheti.
Az ABOSZ elnöke, Pós Péter a következő üzenetet fogalmazta meg a betegtársai és a közvélemény számára az Asztma Világnap alkalmából: "Magyarországon jelentős azoknak a betegeknek a száma, akik nap, mint nap a levegőért küzdenek. Évszaktól függetlenül súlyos rohamoktól szenvednek, amelyek életminőségüket jelentősen rontják. A közvélemény ugyanakkor alig ismeri a betegséget. A betegek érdekképviseleti szervezeteinek – így az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének is – elemi feladata, mondhatjuk azt is, hogy kötelessége figyelemmel kísérni mindazokat a tudományos eredményeket, és főként a már megvalósult lehetőségeket, amelyek révén az általuk képviselt betegkör életminősége javítható. Nem vagyunk hajlandók lemondani olyan gyógyászati lehetőségekről, amelyek az Európai Unió más tagállamaiban élők számára elérhetőek. A gazdasági és általános versenyképesség alapja a hazai népesség versenyképes egészségi állapota, és ettől még vitathatatlanul igen messze állunk. Sajnos jelenleg is létezik olyan új terápiás lehetőség, amelyet az Európai Unióban alkalmaznak a súlyos asztma kezelésében, azonban a magyar betegek a társadalombiztosítási támogatás hiánya miatt saját zsebből nem tudják megfizetni a korszerű gyógyszert. "
Referenciák
1. Global Initiative for Asthma. The Global Burden of Asthma Report, 2004.
Az ABOSZ-ról
Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége 1994 végén alakult, jelenleg 28 tagegyesülete van. Legfontosabb célja, hogy az ország szinte minden régiójában tagszervezettel rendelkező közhasznú szövetségként valamennyi hazai asztmás és allergiás beteg érdekében tevékenykedjen. Az ABOSZ azon dolgozik, hogy felvilágosító munkájával elősegítse a betegség korábbi felismerését, az eredményesebb kezelést és a versenyképesebb életfeltételek megvalósulását.
Fehér foltok az asztma kezelésében Magyarországon közel 200.000 ember szenved asztmában – Az idei, a világ számos országában megrendezésre kerülő, Asztma Világnap központi témája az asztmás betegek kezelésének eredményessége, illetve a lehetőségek és az elért eredmények közötti űr.
A Világmozgalom az Asztmásokért (GINA) azért választotta ezt a témát, hogy felhívja az egészségügyi szakma, a kormányok és a betegek figyelmét a még hatékonyabb és személyre szabottabb asztmakezelés szükségességére!
Magyarországon közel 200.000 ember szenved asztmában, és minden évben ez a szám közel 18.000-rel nő. Kiemelkedő az asztmás gyermekek számának gyors növekedése. Az egyes korosztályokat vizsgálva kiemelkedően magas a 20-30 évesek megbetegedése, az összes betegek 1/5-ét ez a korosztály teszi ki.
Megyei megoszlás tekintetében Fejér és Nógrád megye vezet, míg Borsod és Pest megye a gyengén „fertőzött” megyéknek számít.
Az idei asztma világnap rendezvényei arra szeretnék felhívni a lakosság és a szakemberek figyelmét, hogy –bár nagyon jó lehetőségek vannak a betegség kezelésére-az eredmények nem mindig tükrözik ezt.
A nemzetközi ajánlás szerint a jól kezelt asztmás betegeknél nem fordul elő, hogy:
– a betegnek érzékelhető asztmás tünetei vannak
– éjszaka felébred a nehézlégzés, köhögés miatt
– nincs szüksége (vagy csak nagyon minimális) rohamoldó kezelésre
– nem igényel sürgősségi ellátást (kórházi kezelést)
– nem gátolt a szokásos napi fizikai aktivitásában, tevékenységében
Az asztma gyógyítása az elmúlt évtizedben nagy fejlődésen ment át. Mára az asztma gyulladásos volta bizonyított és elfogadott tény. Így kezelésében a hörgőtágító tünet enyhítő hatása mellett a szteroid tartalmú gyulladáscsökkentőknek van kiemelkedő szerepük.
A jó hatóanyagon kívül nagymértékben befolyásolja a kezelés hatékonyságát a bejuttatás módja. Míg 10-15 éve jelentős szerepet töltöttek be a szájon át szedhető gyógyszerek, használatuk mára visszaszorult és a helyileg ható, inhalációs készítmények ( pl.: belégző porok) vették át a szerepüket. Ezen gyógyszerek célzottan, csak a tüdőben fejtik ki hatásukat, így az általuk okozott mellékhatásaik is jelentősen csökkentek.
A kezelt betegek állapotának további javulását eredményezheti, ha gyógyszeradagját rugalmasan az állapotukhoz igazítják. Ennek azért van kiemelkedő jelentősége, mert az asztma egy folyamatosan változó betegség. A tünetmentes periódusokat – egy-egy külső tényező hatására, mint pl.: stressz, fizikai aktivitás, allergén megjelenése – a betegség rosszabbodása követheti. A tünetmentes időszakban kevesebb gyógyszerre van szüksége a betegnek, míg a tünetek fokozódása alkalmával idejekorán nagyobb adagban kell a gyógyszereket alkalmazni, annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a súlyos asztmás állapot kialakulása.
A betegszervezetek szerepe Magyarországon
Az eredményes kezeléshez nagy szükség van a beteg hétköznapokra is kiterjedő támogatására. Ebben kiemelkedő szerepe van a jól szervezett betegszervezeteknek.
Hazánkban az Asztmás és Allergiás Gyermekek Magyarországi Egyesülete (AGYME), megalapítása óta – közel 10 éve – az asztmás gyermekek és családjaik életét segíti. A kivizsgáláson, diagnosztizáláson, kezelés beállításán túl, sok segítséget nyújtanak az asztmások hétköznapjainak alakításában, mindennapi egészségükkel kapcsolatosan felmerülő problémák megoldásában.
Zempléni János az AGYME elnöke elmondta „Megalakulásunk óta mottónk szerint mindazzal foglalkozunk „ami a rendelőből kimaradt”, azaz azt próbáljuk a beteg gyermekeknek megmutatni, elmagyarázni, hogy miként lehet teljes értékű életet élni a betegségük ellenére.”
Asztma és terhesség
A súlyos asztma a betegek életminőségét rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja és a betegek mindennapi tevékenységeik megváltoztatására kényszerülnek. A válaszadók 13 százaléka egy hét alatt több alkalommal küzd beszédzavarral járó rohammal,
Tetszett a cikk?



