Kínában és Japánban, ahol évezredek óta fogyasztják a zöld teát, a polifenol tartalom miatt feltehetően közel felével kevesebb egyes rosszindulatú daganatok pl. máj, hasnyálmirigy, emlő, nyelőcső, bőr - sőt az erős dohányzás ellenére - még a tüdőrák gyakorisága is.

A zöld tea igen gazdag a polifenolnak nevezett antioxidánsokban, hiszen polifenol tartalma nem vész el az erjesztési folyamat során.

A zöld tea polifenoljai közül legfontosabb az epigallocathecin (EGCG) és az epicatchecin gallát (EGC), melyek összerkezete nem szenved el károsodást a zöld tea erjesztése esetében – ellentétben a fekete teával. A zöld tea csersav tartalma miatt a benne levő koffein lassabban szívódik fel, mint a kávéban levő koffein, a benne levő fluor pedig védi a fogzománcot.

Kínában és Japánban, ahol évezredek óta fogyasztják a zöld teát, a polifenol tartalom miatt feltehetően közel felével kevesebb egyes rosszindulatú daganatok pl. máj, hasnyálmirigy, emlő, nyelőcső, bőr – sőt az erős dohányzás ellenére – még a tüdőrák gyakorisága is. Emellett a zöld tea a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó atherosclerotikus plakkok kialakulását is gátolhatja az erekben. Természet - gyógyászat fórum

A zöld teában levő antioxidánsok hatásosan csökkentik a különféle rákos megbetegedések kialakulásának veszélyét. A mediterrán országokban a daganatos betegségek gyakorisága mintegy fele az északi és közép-Európai országokénak, melynek hátterében a mediterrán táplálkozás: a bőséges zöldség, főzelék, gyümölcs fogyasztás, a teljes kiőrlésű gabonafaélék és a hüvelyesek fogyasztása – melyekben a zöld teához hasonlóan bőségesen vannak polifenolok, flavonidok – játszhatnak szerepet.

Az antioxidánsoknak, ezen belül a zöld teának, igen kiterjedt irodalma van, és nem csupán a természetgyógyászati, hanem az orvosi szakirodalomban is. A következőkben ebből a kiterjedt irodalomból szemezgetve, kiemelünk néhány lektorált orvosi folyóiratokban megjelent megállapítást a zöld teával kapcsolatban, amelyek evidence based, szakmailag is elfogadott, bizonyítéknak tekinthetők a témában. Már 1995-ben megfogalmazták a szakmában, hogy „a zöld tea nem fermentált és úgy tűnik, tartalmaz rákellenes növényi vegyületeket” (V. Herbert, G.S. Subak-Sharpe: Total nutrition, New York, 1995).

2003-ban az egyik legnevesebb amerikai táplálkozási folyóiratban (Am. J. Clin. Nutr) megjelent egy összefoglaló a Women’s Health Study-val kapcsolatban. E szerint nem szignifikáns lineáris fordított összefüggés volt a flavonoid bevitel és a szív- és érrendszeri betegségek és a fontosabb érrendszeri események (szívinfarktus, stroke, és szív- és érrendszeri betegségek miatti elhalálozás) között. A napi több mint 4 csésze teát fogyasztók vaszkuláris eredményei szignifikánsan kisebbek voltak, de a vizsgálati kérdőívből nem derült ki, hogy fekete, zöld, vagy úgynevezett oolong teát (a fekete és zöld közötti fermentációval készült) ittak. A vizsgálatban három élelmiszernek volt fordított, nem szignifikáns korrelációja a szív- és érrendszeri betegségekkel és eseményekkel: a brokkolinak, az almának és a teának (Sesso, HD et al.: Flavonoid intake and the risk of cardiovascular disease in women. Am. J. Clin.Nutr., 2003, 77, 1400-8).

Egy másik neves amerikai folyóirat (Arch. Int. Med.) 2003-ban a zöld tea extraktum koleszterin szint csökkentő hatását közölte. A flavonoidoknak úgynevezett kardioprotektív hatásuk van. A theaflavint is tartalmazó zöld tea kivonat hatásosan egészíti ki a csökkentett telített zsírtartalmú diéta LDL-cholesterin csökkentő hatását magas koleszterin szintű felnőttek esetében (Maron DJ et al: Cholesterol-lowering effect of theaflavin-enriched green tea extract: a randomized controlled trial. Arch. Int. Med., 2003, 163, 1338-53).

A világ egyik legnevesebb orvosi folyóiratában a Lancet-ben 1993-ban a Zutphen Ederly Study eredményeiről számolt be. Többek között a zöld tea összetételéről, annak katechin tartalmáról (1,2 g teában 88 mg epigallocatechin gallate, 82 mg epigallocatechin, 33 mg epicatechin gallate és 32 mg epicatechin van). A Zutphen Elderly Study megállaptíotta, hogy a tea, hagyma és alma fogyasztása fordított összefüggésben van a szív-halálozással. A napi 29 mg-nál magasabb flavonoid bevitel a szív- és érrendszeri kockázat 68 %-os csökkenésével járt 805 idősebb férfi esetében (Hertog MGL et al: Dietary antioxidant flavonoids and risk of coronary heart diseases: the Zutphen Elderly study. Lancet, 1993, 342, 1007-11).

Egy másik 2004-ben publikált (Am. J. Clin. Nutr.) cikk további megállapításai: “200 ml zöld teában 4-7 mg flavonol (kvercetin, miricetin, kampferol); 20-160 mg katechin, ill. epikatechin található.

Katechinok sok gyümölcsben előfordulnak, de legbőségesebben a zöld teafűben. A fekete teában ennél kevesebb, mert a fermentáció alatt egy része oxidálódik. A tea epicatechin tartalma stabil, főzés közben csak 15 %-a megy tönkre (Manach Cl et al: Polyphenols: food sources and bioavailability. Am. J. Clin. Nutr., 2004, 79, 727-47)”.

Egy további cikkben objektíven analizálták a zöld tea összetételét, kiemelve, hogy a zöld teában nemcsak catechinek, hanem a szintén antioxidáns hatású C-vitamin is jelen van (Kimura M et al, EurJClinNutr. 2002, 56, 1186-93). Hasonló szakmai elemzés más folyóiratban is fellelhető: az összes flavonol a zöld teában készült teában 5,2 mg/100 ml, a feketében 3,9; az összes flavanol 132,1, ill. 34,3 mg/100 ml, de a thearubiginek 1,1, ill. 73,4. (Beecher GR: Overview of dietary flavonoids: nomenclature, occurrence and intake. J. Nutr. 2003, 133, 3248S-3254S).

Ugyanebben a folyóiratban a teák antioxidáns hatását vizsgálták és elemezték, mely szerint „A zöld és fekete tea fogyasztás a plasma antioxidáns kapacitásának szignifikáns növelésével jár. A tea flavonoidok gátolják az LDL-oxidációt in vitro. Számos vizsgálat igazolta, hogy a fekete tea fogyasztása (2 csésze naponta) a koszorúér-betegség csökkenését eredményezte. A teafogyasztás csökkeni a lipid-oxidációt in vivo (nem szignifikáns). A zöld és a fekete tea egyaránt szignifikánsan gátolja a DNS károsodást (Rietveld A, Wiseman S: Andioxidant effects of tea: evidence from human clinical trials. J. Nutr, 2003, 133, 3285S-92S)”.

Az orvostudományban fontosak az egyes vizsgálatok, de nagyon racionálisak az ún. metaanalízisek is, amikor biometriai módszerek segítségével nem egy vizsgálatból, nem egy beteganyagból, hanem sok vizsgálat összesítéséből vonnak le következtetéseket. Egy ilyen metaanalízist publikáltak 2003-ban, melyben 12 országból származó 30 vizsgálat adatait összegezték. A vizsgálat szakmai konklúziója a következő volt: A rendszeres zöld tea fogyasztása (kisebb mértékben a fekete tea fogyasztása is) valószínűleg protectív szerepet játszik a lakosság szignifikáns részében – pl. a vastag és végbél daganatok megelőzésében (Arab L, Il’yasova D: The epidemiology of tea consumption and colorectal cancer incidence. J. Nutr, 2003, 133, 3310S-18S). Örömteli, hogy a flavorindok biológiai jelentősségét 70 évvel ezelőtt a Nobel díjas, magyar Szentgyörgyi Albert és Rusznyák Sándor felfedezte és a világ egyik első számú lapjában a Nature-ban leközölte (Rusznyák SP, Szent-Györgyi A., Nature, 1936, 138, 27).

Az évezredes, évszázados tapasztalatokhoz, amelyek a zöld tea kedvező hatásait feltételezik, orvosi szempontból a fenti, konkrét szakmai véleményeket lehet hozzáfűzni. A polifenolokat, flavonidokat tartalmazó élelmiszereknek, tápanyagoknak a tudatos többletfogyasztása orvosilag is megalapozott és indokolt, ugyanakkor biztonságos, mellékhatásuk nem várható. Ezek közül egyik kiemelt anitoxidáns forrásnak éppen a zöld tea jelölhető meg, amelyből napi 1 liter elfogyasztása is – szakmai bizonyítékok alapján – érvédő és daganatellenes tulajdonságokkal bír.

Az antioxidánsok és a zöld tea szerepe

Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.