A húrállat szilárdságával burkolata és izomtömege képes állandóan átalakulni (növekedni, fejlődni), miközben organizmusa megtartja életképességét. „Ennek az állatnak nincs szüksége arra, hogy kitegyen egy táblát, miszerint átalakítás miatt zárva…”
A hasonlóságok időnként olyan szembetűnők, hogy nem tudjuk, vajon szerszámaink közvetlen utánzásai-e a természet saját eszközeinek, vagy maga a funkcionális követelmény az, ami minket ugyanarra a pályára vezet, mint amit a természet követett. Százával vannak a vizsgált találmányok, ahol követhetjük a természet utánzását, de a feltaláló nem jelezte, hogy ezekből merített volna. Nem kell szerzői jogdíjat fizetni azért, ha a természettől kölcsönzünk ötleteket, ne féljünk elismerni, hogy bizonyos szerkezeteknek a természet lett az ihletője, Mérjük fel inkább alázattal a természetben lévő példák sokaságát, hadd szolgáljon okulásul a kutatók, az oktatók és a termelés javára.
KÖZÖS SZERKESZTÉSI ELEMEK A NÖVÉNYEKNÉL ÉS AZ ÁLLATOKNÁL
A természetnek csodálatra méltó képessége van, hogy szabványosítson, egyszerűsítsen, és elfogadja az optimális megoldásokat. Ahhoz, hogy a sejtfalak a növényekben kellő erősségűek legyenek (kellő szilárdsággal bírjanak), és egyúttal lehetővé tegyék a sejtek számára a növekedést, háromféle elemet fogadott el az élővilág: Elemi gyűrűk, spirál, hálószerű elem. Mindhárom szerkezeti elem megfelelő rugalmasságával biztosítja a sejtfalak mozgását, és távolság-tartást a sejtfalak között. Ugyanakkor védelmet nyújt a sejt anyagának.
Ebben az összefüggésben éppen a gyűrűformájú elem is érdekes. A gyűrű, mint erősítő és távolságtartó elem a húr-állatoknál is előfordul gyűrűformájú izomelemként. Ezek a húr körül csoportosulnak, így az állat külső burkolata elegendő tartást kap, hogy növekedjen, fejlődjön. Klaus Bonik számításokat végzett a húrállat szilárdságával kapcsolatban, és arra az eredményre jutott, hogy az állat burkolata és izomtömege képes állandóan átalakulni (növekedni, fejlődni), miközben organizmusa megtartja életképességét. G. Osche nagyon szellemesen így fejezte ki. „… az állatnak nincs szüksége arra, hogy kitegyen egy táblát, miszerint átalakítás miatt zárva…”
MELEGVÉRŰ HALAK
Bizonyos halfajtáknak többek között a tonhalaknak és a cápáknak nagyon speciális vérkeringési rendszerük van. Ez azt eredményezi, hogy testhőmérsékletük sokkal magasabb, mint az őket körülvevő víz hőmérséklete. Ezeket a halakat tulajdonképpen melegvérűeknek nevezhetjük, hogy megkülönböztessük a hidegvérű halaktól, amelyek testhőmérséklete átveszi az őket körülvevő víz hőmérsékletét.
Ha a hal elegendő oxigént vesz fel anyagcseréjéhez, a testhőmérséklete lesüllyed az őt körülvevő víz hőmérsékletére. Ahhoz, hogy testét felmelegítse, nagyobb anyagcserére van szüksége. Ez több oxigént kíván, így további lehűlés következik be.
A cápák és tonhalak ellenben nagyon ötletes keringési rendszerrel rendelkeznek, aminek következtében testhőmérsékletük +7C vízben is 20C-szal magasabb lehet. Mi okozza ezt a nagy testhőmérséklet különbséget?
Az ún. varázslatos hajszálcsövesség (magic capillary) egy bonyolult hálózat, mely artériás és vénás hajszálcsövekből áll. Ebben zajlik a hőkicserélés. A vénák párhuzamosan futnak az artériákkal úgy, hogy az oxigénnel telt vér felmelegszik, mielőtt eljut az izmokhoz. Eközben lehűl a vénákban a vér. Valószínű, hogy ebben a hőkicserélőben valamifajta hajszálcső-összehúzódás is létrejön.
Dobosy Ildikó
ESZKÖZÖK ÉS SZERSZÁMOK A TERMÉSZETES SZERKEZETEKBEN ILLETVE A MŰSZAKI ÉS AZ ORVOSTUDOMÁNY TERÜLETÉN
A húrállat szilárdságával burkolata és izomtömege képes állandóan átalakulni (növekedni, fejlődni), miközben organizmusa megtartja életképességét. "Ennek az állatnak nincs szüksége arra, hogy kitegyen egy táblát, miszerint átalakítás miatt zárva…"
Tetszett a cikk?



