1. kérdés: mi kell ahhoz, hogy el tudják végezni ezt a beavatkozást?
Ha az általános testi-lelki kondíciónk jó, és a szájhigiéniánk is megfelelő, akkor már csak az a kérdés, hogy az állkapocs csontállománya alkalmas-e arra, hogy abba egy műgyökeret beültessenek. Az implantáció lényege ugyanis az, hogy kapunk egy műfogat, amelynek gyökere egy titáncsavar. A beültetés során fúrnak egy lyukat a csontba, ebbe helyezik a csavart, és ezután már csak meg kell várni, hogy a csontszövet szépen körbenője, hogy a végén ugyanolyan stabil legyen, mintha a saját fogunk lenne.

Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a csontállomány mennyiségre és minőségre is megfelel a kívánalmaknak. Hogy deríthetjük ezt ki? Egy 3 dimenziós CT-felvétellel, amelyet minden fogbeültetés előtt el kell készíttetnünk.
2. kérdés: mikor nem szokták javasolni a fogászati implantációt?
Vannak betegségek, amelyeknél nem igazán javasolható a fogbeültetés, különösen, ha nem az enyhe, hanem a súlyosabb válfajuk áll fenn. Ilyen például a nem karbantartott cukorbetegség, amely erősen hajlamosít a gyulladásra. Ez pedig nagy veszélyt jelent a beültetett műgyökérre! A gyulladás ugyanis pusztítja a szöveteket, és ha a műgyökér körül is fellobban a fertőzés, akkor a titáncsavart támasztó szövetek fokozatosan roncsolódni, gyengülni kezdenek. Nem kell ahhoz nagy fantázia, hogy elképzeljük, amint a gyulladás előrehaladtával a stabilan beágyazódott műgyökér meglazul, majd kiesik: ha nincs, ami tartsa, akkor ki fog hullani.

Néhány súlyosabb immunbetegségnél fennáll a veszély, hogy a szervezet egyszerűen nem fogadja be az idegen anyagot, ezért ilyenkor szintén le kell mondanunk az implantációról. Ellenjavallat továbbá a daganatos betegségek egy része, különösen a csontszövetet érintő megbetegedések, illetve a súlyos csontritkulás is. Elutasításra találnak a biszfoszfonát hatóanyagú gyógyszert szedők, valamint azok az erős dohányosok, akiknek a D-vitamin-szintjük kifejezetten alacsony, vagyis D-vitamin-hiányban szenvednek.
3. kérdés: előfordulhat, hogy kilökődik a beültetett műfog?
"Ma már csak elvétve fordul elő ilyesmi" – szögezi le Dr. Záhony Balázs, az Uniklinik fogászat orvosigazgatója, szájsebész, az implantációs beavatkozások specialistája. – "Egyrészt alaposan megvizsgáljuk a fentebb már említett tényezőket, és ha minden stimmel, csak akkor végzünk fogbeültetést. Allergiás reakció gyakorlatilag nem fordul elő, mert a nagytisztaságú titán-oxid, amiből a beültetett csavar készül, nem okoz allergiát. Nem véletlen, hogy nemcsak a fogászatban, hanem a sebészet többi ágában is előszeretettel használják ezt az anyagot!"
Kapcsolódó cikkek
Mikor fordulhat elő, hogy a fogbeültetés mégsem jár sikerrel?
Az ilyen esetek szinte mindig akkor következnek be, ha nem tartjuk be a kezelőorvos utasításait, amelyek elsősorban a fogápolásra és a műfog környékének tisztán tartására vonatkoznak. Ha a fogak folyton lepedékesek, vagy tartósan fogkő borítja őket, az íny gyulladásba jön, és, mint már ecseteltük, a gyulladás a műfog legnagyobb ellensége!
A fogbeültetés tehát rendkívül stabil és élethosszig tartó megoldás lehet a foghiányra, ha egészségi állapotunk ezt lehetővé teszi, és buzgón betartjuk fogorvosunk jó tanácsait.



