Bár a jóga a hinduizmus és kisebbrészt a buddhizmus kulturális közegében fejlődött, nem vallási irányzat, hanem egy keleti bölcseleti forma. Ágai, irányzatai világszerte népes követőtáborral rendelkeznek, de ezek nem egyházi, szervezeti keretek között működnek. Az elnevezés a szanszkrit judzs tőből ered, mely jelentése: összekapcsolni, egyesülni. A vallás és a jóga célja tehát ugyanaz: egyesülni, kapcsolódni Istennel. A jóga az egyén lelke (átman) és az univerzális lélek (Brahman) egyesítésére utal, de vonatkoztatható a test, a tudat és a lélek egyesítésére történő utalásként is. Gyakorlói a jogik és joginik (női megfelelő) saját testi és szellemi erőiknek felébresztésén munkálkodnak.
Ha hétköznapi szemmel tekintünk a jógára, az lehet pusztán mozgásforma, melyet egyéni vagy csoportos jógaóra keretében végeznek, jó esetben pedig légzőgyakorlatokkal is összekapcsolják az egyes ászanák kivitelezését. Amennyiben csak a jóga fizikai hatásait tekintjük, ezzel semmilyen probléma nincs, hiszen a jóga segít megerősíteni az immunrendszerünket, legyőzni a már kialakult megbetegedéseinket, hajlékonnyá teszi testünket, hozzájárul az általános közérzetünk javulásához.
De ha valaki picit alaposabban elmerül a jógában, akkor hamar ráébred, hogy az sokkal több is lehet, mint a pózok fizikai kivitelezése. Válhat életformává, de akár szellemi úttá is. A jóga egyik szépsége, hogy nem kényszerít rá semmire: hagyja, hogy mindenki azt lássa meg benne, azt „vegye el” belőle, amire éppen készen áll, amire képes.

A hívő ember jógázik – akár tudja, akár nem
A hívők az imádság által gyakorolják a jóga egyik ágát, akkor is, ha erről nincs tudomásuk. Istenhez fohászkodnak, hozzá fordulnak (koncentráció, dharana), érzékelésüket befelé fordítják (ezt nevezzük a jógában pratjahara-nak). Vagyis a nyolcágú (asthanga) jógát egyes lépéseit (nem tévesszük össze az Asthanga jógairányzattal!), kihagyva a folyamatból a légzőgyakorlatokat és az ászanák kivitelezését.
Miért ne jógázhatna hát mélyebb szinteken is egy vallásos ember? A jóga nem erőlteti magát senkire, nem is zár ki senkit. Edzi a testet, éppúgy mint bármely más sport – a testet, mely a lélek temploma. A testet, mely a hívő számára Istentől való.
Kapcsolódó cikkek
Önfeladás Istennek
Az ászanák (a pózok meghatározott ideig történő kitartása) a légzéssel szinkronban szinkronba olyan mentális állapot eléréséhez segít hozzá bennünket, mely elvezet(het) minket a MOST állapotába. A MOST-ban nincs Te és én, múlt és jövő, csak béke és egység, Istennel való egyesülés (Brahma n – univerzális lélek).
Ahogy a helyesen végzett ima vagy meditáció is a MOST-ba, az Egységbe vezet, mely kéz a kézben jár az ego elvesztésével és az Istennek történő önfeladással.



