Sokat segít, ha nem csak az életkori sajátosságokkal vagyunk tisztában, hanem ezen kívül azt is megfigyeljük, hogy gyermekünk milyen típusba tartozik.
• A taktilis gyermekek nagyon szeretnek odabújni hozzánk, szeretik, ha megérintjük, megsimogatjuk, ölelgetjük. Inkább csendesebbek, bújósabbak.
• A verbális típusoknak szóbeli dicséretnek sokkal jobban örülnek, vagy ha az a jutalom, hogy most ők beszélhetnek, ők mesélhetnek el valamit. Szeretnek sokat beszélni.
• A vizuális típusnak elég sokszor, ha összenézünk, rámosolygunk. Mesét nézni jobban szeret, mint hallgatni.
• Az auditív pedig jobban örül annak, ha szóban megdicsérjük, vagy mesét hallgathat.
Ennek függvényében tudjuk segíteni a tapasztalatszerzésben, tanulásban is, s a jutalmazás is annál hatásosabb, minél jobban figyelembe vesszük, hogy minek örül.
Tanulási módszer kiválasztásánál a különböző típusú gyermekeknek különböző módszerekkel könnyebb a tanulás is.
Az auditívnak elég meghallgatni, a vizuális szereti látni is amit hall, a taktilis pedig kipróbálni, a verbális pedig szereti maga megfogalmazni, elmondani a leckét.

Ezért szerencsések azok a gyermekek, akik olyan iskolában tanulnak, ahol lehetőségük van egy-egy tananyagot a lehető legtöbbféleképpen feldolgozni.
Például történelem órán beöltözni görögöknek, megeleveníteni egy-egy ókori eseményt, görög ételeket kóstolni. Biztosan sokkal maradandóbban fognak emlékezni az anyagra.
Ha eddig nem tettük meg, figyeljük meg gyermekünket, s próbáljuk ezzel is segíteni őt a tapasztalatszerzéseiben, s a tanulásban.



