A szénhidrátok igen fontos szerepet játszanak azok életében, akik rendszeresen sportolnak, hiszen az edzések alatt ebből fedezi a test az energiaszükségletét. Leegyszerűsítve, kezdetben a vércukrot használja fel szervezetünk, majd kb. 40-50 perc után a keringő zsírsavakat és végül a májban, izomban lévő glikogénkészletet mozgósítja.
A szénhidrátbevitelnél igen fontos tudni a táplálék glikémiás indexét (GI), mivel túl magas GI-értéknél nő az inzulinszint. Korábban úgy gondolták, hogy az inzulinszint gyors emelkedését hirtelen esés követi, amely a vércukorszint olyan mértékű ingadozását váltja ki, ami holtpontot eredményez és esetleg meg kell szakítani a testmozgást, tehát teljesítményromlás áll elő, de ez csak egy elmélet volt, soha nem igazolták!

A gyümölcsök, bár magas cukortartalmúak, mégsem olyan magas glikémiás indexűek (30-50%), mivel a bennük lévő rostok elhúzzák a különböző tápanyagok lebontásának és felszívódásának folyamatát. Így a cukorét is, amely által egyenletesebben emelkedik a vércukorszint, így kikerülhető a holtpont. Mindezekből következik, hogy testmozgás előtt érdemes valamilyen összetett szénhidráttartalmú ételt fogyasztani, de lehetőleg nem magas rosttartalmút, hogy teljesítményünk egyenletes maradhasson.
A zöldségek nagy részének szénhidráttartalma elenyésző, viszont vitamin-, ásványianyag- és rosttartalmuk hozzájárul a telítettség érzéshez (függően az elkészítési módtól).
A fent leírtakból egyértelmű, hogy miért fontos a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztása.
Emellett azonban utalva a következő szintre, fontos a vitamin és ásványi anyagok szempontjából is.
Természetesen mindenféle mikrotápanyagra (vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek, antioxidánsok) is szüksége van a rendszeres testedzést végzőknek. Mégis néhány vitamin és ásványi anyag kiemelkedő szerepet kap nemcsak az élsportban, hanem a hobbisport-ban is. A fokozott mozgás növeli a szervezet oxigénigényét, és serkenti a szabadgyökök képződését. Ez ellen a szervezet is rendelkezik többféle védekező mechanizmussal, de a táplálékban található úgynevezett antioxidáns vitaminok fogyasztása nélkül e rendszerek működése nem lehet kielégítő.
Ilyen vitaminok:
- A-vitamin, mely fő forrása a csirke-, marha-, sertés- és libamáj, májkészítmények, zsíros sajtok, tojássárgája, tejszín.
- E-vitamint a növényi olajok, olajos magvakból származó, hidegen sajtolt olajok, búzacsíra, zöldségek, gyümölcsök, marhahús, baromfi, hal tartalmazzák.
- C-vitamin-forrásunknak a friss zöldség- és gyümölcsfélék, ezen belül is elsősorban a paradicsom, savanyított káposztafélék, valamint a citrusfélék, szamóca, csipkebogyó számítanak.

Ásványi anyagok közül kiemelkedő jelentőségű:
- vas, amely biztosítja az oxigén sejtekhez való eljutását. Fő forrása a hús és húskészítmények, belsőségek, tojás.
- a magnézium, hiszen az izmok összehúzódásához elengedhetetlenül szükséges. Hiányában kisebb- nagyobb görcsök nehezítik a testmozgás zavartalan végrehajtását. Gyakran az éjszakai lábikragörcs oka is a magnéziumhiány. Fő forrása zöldségfélék, hüvelyesek, gabonafélék, tejtermékek, hal.
A piramis csúcsán a sportolók táplálkozásában is a cukor és a zsiradék szerepel, hiszen ezek fogyasztása a testtömeg növekedését eredményezi. Természetesen vannak olyan esetek, amikor a súlygyarapodás a cél, például a küzdősportok esetében egy felsőbb súlykategóriába kerüléskor, nehézatlétikánál az erő növelése miatt. Ezekben az esetekben azonban az energia bevitelnek csak kis részét szabad a zsírokból fedezni. Elsősorban az összetett szénhidrátok emelésével kell a megnövekedett többletigényt kielégíteni, valamint igen fontos, hogy a fehérjék mennyiségének növelésével gyarapítsuk az izomtömeget.
Szőke Marianna
Képek:
KROMKRATHOG - FreeDigitalPhotos.net
marin - FreeDigitalPhotos.net



