A szennyező anyagok a közösségi ivóvízben igen kis koncentrációban fordulnak elő: rengeteg mennyiséget kellene ahhoz meginni, hogy az ember beteg legyen tőle. Természetesen vannak, akiknél fennáll a fokozott kockázat, ezért nem árt az óvatosság. A várandós anyák, a gyerekek, az idősek, a krónikus betegségben szenvedők fokozottan érzékenyek lehetnek. A szakemberek szerint azok számára, akik veszélynek lehetnek kitéve, javasolt a lakhelyük vízminőségének ellenőrzése, illetve az orvossal való konzultáció. A városi víz minőségét a víziközműtől meg lehet tudni, az éves vízminőségi jelentés szintén segítséget jelenthet.

Azoknak, akik rossz minőségű vízzel ellátott helyen élnek, a házi víztisztítás, vízszűrés megoldás lehet. Ezek segítségével könnyen eltávolíthatók a kellemetlen ízek és szagok - mint a klór -, de csökkenthetik számos veszélyes szennyező anyag jelenlétét is (így például a nehézfémekét, rézét, ólomét és higanyét), a fertőtlenítés melléktermékeinek jelenlétét, mint például a parazitákét (Giardia vagy Cryptosporidium), az illékony szerves vegyszerek, rovarirtó szerek és a rádiumemanáció, így például a metil-terc-butil-éter, a diklór-benzol vagy a triklór-etilén jelenlétét.
Ami a palackozott vizet illeti, fontos tudni, hogy 25-30 százalékuk egyenesen a városi csapvíz-rendszerekből érkezik. Ezen vizek egy része további szűrésen megy át, másik részük azonban nem. Az NRDC széles körben végzett vizsgálata, mely a palackozott vizekre vonatkozott, megállapította, hogy kevésbé szigorú vizsgálatokon estek át, mint a városi csapvíz.
Tény és való, hogy sok ember szívesebben vásárol palackozott vizet, már csak az íze miatt is – ám úgy tűnik, az, hogy valami jobb ízű, nem egyenlő azzal, hogy egészségesebb és tisztább is.
B.A.
Forrás >>
Kép: FreeDigitalPhotos.net



