A fogyás, illetve az elért kisebb súly fenntartása hihetetlenül nehéz – véli Bethany Barone Gibbs, a Pittsburgh-i egyetem adjunktusa. A szakember több mint 500, késő 50-es éveiben járó, túlsúlyos vagy elhízott nő életében bekövetkezett, rövid- vagy hosszútávú változást vizsgált. Kiderítette: a specifikus étkezési szokások köthetők ahhoz, bekövetkezik a fogyás vagy sem.
A „hosszútávú változás” kategóriájába tartozók csökkentették a desszertek, a cukros üdítők, a sajtok és húsok fogyasztását, valamint növelték a gyümölcsök és zöldségek bevitelét.

Barone Gibbs ezt követően két időpontban ellenőrizte a résztvevőket: 6 hónap illetve 4 év után. 6 hónap után a nagyobb mértékű fogyással a kevesebb desszert, sült étel, cukros üdítő, valamint a több hal fogyasztása és a kevesebb házon kívüli étkezés volt kapcsolatba hozható.
Négyéves távlatban azonban nem mindegyik étkezési szokás hozható összefüggésbe a súlyvesztéssel. A kutatások szerint egyes szokások nem tarthatók fenn hosszú távon. Példaképpen, a sült ételek fogyasztásának leredukálása és a súlykontroll közti kapcsolat a négyéves időszak vizsgálata során már nem állt fenn – ez azt jelenti, hogy a sült krumplira 6 hónapon át képesek vagyunk nemet mondani, ám 4 éven át már kevésbé.
Hosszútávon azok tudták fenntartani kisebb súlyukat, akik több gyümölcsöt, zöldséget, kevesebb húst és sajtot ettek. Az étrendben és a testsúlyban bekövetkezett változás kicsi volt. „Ha növeljük gyümölcs- és zöldségfogyasztásunkat napi 2 adagra, azon túl, amit egyébként fogyasztunk, nagyjából 1 és fél kilós fogyást érünk el a 4. év végére. Ha a cukros italok fogyasztását csökkentjük, az ugyancsak ennyi fogyást eredményez a negyedik évben.”
Ezeket a stratégiákat, melyek 4 éves időszakban működnek, érdemes magunkévá tenni, ha súlyt szeretnénk veszteni, illetve fenntartani azt – tanácsolta Bethany Barone Gibbs.
A szakember egy korábbi, nők bevonásával végzett tanulmány adatait is vizsgálta: a hölgyek aktivitását és táplálkozását is górcső alá vette. Az eredeti tanulmányban a kutatók arra voltak kíváncsiak, mennyiben befolyásolják a szív egészségét az életmód-változtatások. Barone Gibbs összegyűjtötte az információkat és meghatározta, mely étkezési szokások állnak leginkább összefüggésben a nagyobb mértékű fogyással.
A korábbi tanulmány során 481 hölgyet véletlenszerűen osztottak két csoportba: életmód-változtató csoportba illetve egészség-oktatási csoportba. Az életmód-változtató csoport tagjai találkoztak szakemberekkel és egészségesebb szokásokat vettek fel, így több gyümölcsöt és zöldséget ettek. Az oktatáson átesett csoport tagjainak szemináriumokat kínáltak a női egészséggel kapcsolatban, de nem kifejezetten fogyási tanácsokat.
Barone Gibbs összefüggést fedezett fel az étkezési szokások és a súlykontroll között – ám a kutatás nem bizonyította az ok-okozati összefüggést.

Idősebb nőknél az energiatermelés természetes módon csökken - sokan ülő életmódot folytatnak, ami a hosszútávú fogyást igazi kihívássá teszi. Többen a lelassult anyagcserét okolják súlygyarapodásukért, ám ennél bonyolultabb ez a folyamat. Ahogyan az ember idősebb lesz, izommennyisége csökken, a testzsíré viszont nő - kevesebb kalóriát égetnek. Végső soron tehát a szakértők szerint nem az anyagcsere mennyisége határozza meg azt, hogy valaki túlsúlyos-e, az viszont annál inkább, hogy mennyit eszik és mennyi mozgást végez.
A tanulmány rámutat arra, miért érdemes betartani az előnyös étkezési szokásokat ahhoz, hogy a súlyvesztés fenntartható legyen – mondta el Connie Diekman, a Washingtoni St. Louis egyetem táplálkozástudománnyal foglalkozó munkatársa. „Arra is rávilágít, hogy a rövidtávú diéták nemigen működnek, ellenben az étrend-változtatás terén tett kis lépések segíthetnek a fogyásban.”
Persze, nem ezé a tanulmányé az „utolsó szó” a témában. Több kutatásra van még szükség ahhoz, hogy kiderüljön, valós bizonyítékról, ok-okozati összefüggésről van-e szó.
A tanulmányt a Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics szeptemberi száma közli.
B.A.
Forrás >>
Képek: FreeDigitalPhotos.net



