Az agy, mint energiaellátó központ
Érdemes tudni Az emberi agy képes arra, hogy megjósolja az egyes élelmiszerek energiatartalmát, sőt arra is, hogy pusztán az ételek látványából megállapítsa azok zsírtartalmát – állapították meg a Nestlé Research Center kutatói. Az agy több százmilliárd idegsejtből áll, az emberi test egyik legösszetettebb szerve, maga is szerepet játszik a szervezet anyagcsere- és energiaellátási folyamatainak szabályozásában. A legújabb kutatási eredmények szerint az agynak van egy olyan szabályozó hatása is, amely nemcsak azért felel, hogy az energiát szétossza a zsírszövet, az izom, a szív, a máj stb. felé, hanem például annak eldöntésében is szerepe van, hogy mit, mikor együnk, és mikor hagyjuk abba. Ne lepődjünk meg tehát azon, ha az agyunk is örül egy falat csokinak.
A kutatások szerint különösen fontos az agy hosszú távú egészségmegőrzésében az, hogy alapvető tápanyagokat megfelelő mennyiségben együnk. A helyes táplálkozás tanulható és megerősíthető.

Az agy az egész szervezet energiaellátottságáról kap jeleket, és ezeknek az összesítésével tartja fent az egyensúlyt. Amikor az agy nem képes megfelelően elosztani ezeket az információkat, vagy amikor néhány felülíró utasítás érkezik a pszichéből vagy a kognitív területekről, akkor az eredmény elhízás, anorexia mellett a koncentráció hiánya is lehet.
Mit tesznek lehetővé a kognitív funkciók? A kognitív funkciók közé tartozik mindaz, ami képessé tesz arra minket, hogy felfogjuk, kiértékeljük, tároljuk, módosítsuk és használjuk azokat az információkat, amelyek kívülről (a környezetből) vagy belülről (tapasztalatokból, memóriából, vagy fogalmi szintről) származnak, és tudjunk reagálni a ránk ható történésekre, pl. vizsgadrukk vagy éles munkahelyi probléma esetén is. Kognitív funkciók és a táplálkozás
A kognitív funkciók főbb csoportjai: végrehajtás, memória, figyelem, érzékelés, pszicho-motoros funkciók, nyelvi képességek.
Minden funkció továbbosztható hallási, látási, verbális, térbeli és absztrakt folyamatokra. Nehéz azt megérteni, hogy az étkezés milyen szerepet tölt be az agy működésében, hiszen nincsenek még olyan mérési módszerek, amelyekkel az agyi funkciókat közvetlenül, önmagukban tudnánk vizsgálni és számszerűsíteni. A mérést nehezíti, hogy az agyunk működésére hatással van a fáradtság, az éhség, a hangulatbeli és motivációs változások, az olyan érzések, mint például a félelem, a trauma, az életkor, a pszichoaktív tényezők hatása, a zaj, a rossz fényviszonyok és az extrém hőmérsékleti tényezők is.
Tápanyagok, amelyek fokozottan segítik az agyműködést
Tiamin és Niacin (B vitaminok): szükségesek az idegi működésekhez.
Forrásaik: máj, teljes értékű gabona, hüvelyesek, élesztő, hús, zöldségfélék.
Cianokobalamin (B12 vitamin): az idegrendszer megfelelő szerkezetének kialakításához és működéséhez szükséges.
Forrásai: állati eredetű élelmiszerek.
C vitamin: a megfelelő idegi működésekhez szükséges.
Forrásai: zöldpaprika, saláta, zöldségfélék (pl. brokkoli, káposzta), friss gyümölcsök, citrusfélék, petrezselyem, csipkebogyó.

Réz: a megfelelő idegi működéshez szükséges. A réz szerepet játszik a vaslebontásban és az agyműködésben. Hiánya anémiát (vérszegénységet) okoz, amely a szervek elégtelen oxigénszállításával jár együtt. A rézhiány az immunválaszt, vagyis szervezetünk védekezőképességét is rontja, és változásokat idéz elő az agy bizonyos kémiai receptoraiban, továbbá csökkenti a neurotranszmitterek (ingerületátvivő kémiai anyagok) szintjét.
Forrásai: máj, hüvelyesek, gabonafélék.
Jód: hiánya szellemi visszamaradottságot idéz elő.
Forrásai: jódozott só, tengeri halak, kagyló.
Mangán: nyomelem, amely szerepet játszik a szénhidrátok lebontásában és az agyműködésben.
Forrásai: teljes értékű gabona, dió, mogyoró.
Omega 3 zsírsavak: fontos szerepet játszanak az idegrendszer egészséges működésében. Egyes tudományos kutatások antidepresszáns hatást is tulajdonítanak neki.
Forrásai: tengeri halak, egyes növényi olajok, például a repce, vagy a lenmagolaj.
Forrás: Nestlé
Képek:
digitalart / FreeDigitalPhotos.net
luigi diamanti / FreeDigitalPhotos.net



