Az egyik csoport tagjai jógaoktató segítségével hetenként két alkalommal egy órás jóga gyakorlatot végeztek. A másik csoportba került vizsgálati alanyok ugyanannyi időt töltöttek passzív ellazítással, végül a harmadik csoport vizsgálati résztvevőinél semmiféle beavatkozás nem történt: ez volt a kontroll csoport.

A négyhónapos megfigyelés végén az derült ki, hogy a jógázók mérhetően kevesebbet szenvedtek alvászavartól, életük minősége is jelentősen javult, nem éreztek annyi stresszt, mint a másik két csoportban lévők. A jóga csökkentette a klimaxos panaszokat is. Az eredmények alapján a kutatók szerint a változó korban lévő nők rossz alvása esetén jóga gyakorlatok végzése ajánlható.
Forrás: MTI
A kutatás kapcsán Egry Márta jógaoktatót, a Divine Yoga Center vezetőjét kérdeztük arról, hogy hogyan befolyásolható a menopauza a jóga gyakorlása révén, illetve vannak-e olyan speciális gyakorlatok, amelyek kifejezetten a változókori panaszokra hatnak.
- Számos jógafajta létezik, és mivel azt nem tudjuk, hogy a vizsgált személyek milyen jellegű foglalkozáson vettek részt és milyen gyakorlatokat végeztek, így konkrétan nem tudok állást foglalni.
Az biztos, hogy azon órák jótékonyan hatnak, ahol a légzéstudatosság kialakítása és a rekeszizom légzés gyakorlása a különféle jógalégzésekkel és ászanákkal párosul és ezek hangsúlyosak a foglalkozás során, főképp, hogy a mozgás mellett a légzés is kapcsolatban áll az idegrendszer működésével. Itt ezt a kettős hatást is kihasználják.
- Melyek lehetnek a legjobb légzőgyakorlatok ilyen szempontból?
- Például az ujjayi légzés (csecsemőlégzésnek is nevezik, az elalvás előtt automatikusan beállt légzés, ami megtanulható és akaratlagosan is kiváltható) támogatja az idegpályák működését és a kívánt irányban befolyásolja azt. Gondolatainkat lecsendesíti és a felső agyi területekre viszi az energiát.
A kapalabhati gyakorlat is hasonlóképp az idegrendszerre is hat a tüdő tisztításán kívül és friss oxigéndús vérrel látja el az agyat.

Egyébiránt maga a relaxáció végzése is hatékony hiszen a paraszimpatikus idegrendszerre ható és izomlazító gyakorlat, ami tudományosan is hatásos nem csak alvászavarok kezelésében, hanem számos pszichoszomatikus betegség esetén is. Szorongásoldó, lazító hatása bizonyított.
Ahhoz, hogy tisztán lássuk a relaxáció szerepét, fontos megérteni a vegetatív idegrendszer működését, ami a szív, tüdő, keringési és mirigyrendszert befolyásolja. Két része van, a szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer. Ha az egyik aktivitása magasabb, akkor a másiké alacsonyabb. A szimpatikus idegrendszer az olyan stresszhormonokkal mint pl. a kortizol és az adrenalin egy sor változást indít be a szervezetben, ez mintegy készenléti helyzetre való rendszer, hogy az ember képes legyen megvédeni magát veszélyhelyzetben. A paraszimpatikus idegrendszer ezzel ellentétben lelassítja a szívverést, csökkenti a vérnyomást.
A jóga során az ászanák alatt - amelyek irányított légzéssel, meditatív állapotban végzett gyakorlatokat jelent - , a paraszimpatikus idegrendszer aktivitása növekszik, ezért úgy vélem, ezek a gyakorlatok valóban segítik a változást, támogatva az idegrendszert és az egész szervezetet.
Egry Márta
Képek:
Ambro / FreeDigitalPhotos.net
healingdream / FreeDigitalPhotos.net
David Castillo Dominici / FreeDigitalPhotos.net



