
Nos, a fehérjék valóban az élet, a test alapját képezik: belőlük alakulnak ki a test szövetei, az ő segítségükkel maradnak fenn ezek a szövetek. Testünk körülbelül 20%-a áll fehérjéből, amit folyamatosan pótolni kell, hiszen raktározódni, felhalmozódni nem tud. Ezért fontos, hogy mindennapi táplálékaink között szerepeljen valamilyen fehérje tartalmú élelmiszer is. A fehérje tulajdonképpen nem más, mint hosszú láncú aminosavak sorozata. A láncolatot továbbontva, az aminosav építőelemei között szén-, oxigén-, hidrogén-, nitrogénelemeket találhatunk. A nitrogént egyedül növényi szervezetek képesek a talajból vagy a légkörből felvenni és megkötni, így bármilyen aminosavról van szó, bármilyen fehérjeláncról van szó, biztos, hogy kezdetben növényi eredetű volt, amit vagy közvetlenül, vagy a táplálékláncban haladva közvetve fogyasztunk el. A hosszú aminosav-láncokat tartalmazó fehérje a gyomorban (legyen az egy állat vagy egy ember gyomra) meglévő, ott vagy más szervek (például hasnyálmirigy) termelődő enzimek vágják, darabolják egyre kisebb láncokká. Az apróbb aminosav darabok a gyomorból az emésztőrendszeren keresztül a beleken át eljutnak a vékonybélbe, ahol az emberek esetében a tápanyaguk felszívódására kerül sor. A felszívódó aminosavak a véráram segítségével jutnak el a test sejtjeihez, ahol a szervezet a saját fehérjét, saját alkotóelemeit hozza létre. A sejteknek nem az a fontos, hogy a hozzájuk érkező aminosav-darabkák növényi vagy állati fehérjékből kerültek oda, hanem csupán az, hogy ott legyenek, rendelkezésre álljanak.
Esszenciális aminosavak
Megközelítőleg húsz aminosavat állít elő testünk, ebből tízet saját erejéből nem képes. Ez a tíz aminosav összefoglaló nevén: esszenciális, mivel kívülről, az elfogyasztott étellel kell behozni őket szervezetünkbe. Melyek azok az alapanyagok, amelyek tartalmazzák ezeket az esszenciális aminosavakat? A hús igen, mivel az állat saját testében korábban a növényi fehérjékből már felépítette saját aminosavakból álló fehérjéit. Természetesen igaz ez akkor is, ha ragadozó állatról van szó, hiszen az olyan növényevőt fogyasztott, amelynek teste már szintén felépítette az aminosavakat... A tejtermékek és a tojás szintén tartalmazzák ezeket az esszenciális aminosavakat, mert annak az állatnak a sejtjeiből állnak, amely maga elő tudta állítani az összes szükséges fehérjét. Ezért téves az a gondolat, hogy minden vegetáriánus fehérjehiányban szenved.

Ugyanakkor azok a vegetáriánusok, akik nem fogyasztanak semminemű állati terméket, nem teszik ki magukat veszélynek. Hogy miért? Mivel a növényi alapanyagok közül több is tartalmazza az összes esszenciális aminosavat. Így például a vegetáriánusok által előszeretettel fogyasztott szója és a belőle készült termékek (pl. tofu) vagy a mandula, a földimogyoró szintén tartalmazza önmagában mind a tíz aminosavat, amit testünk saját erejéből nem tud előállítani. A többi növényi táplálék szintén tartalmaz kisebb vagy nagyobb mértékben fehérjéket, de nincs meg bennük egyszerre mind a tíz esszenciális aminosav, ezért mondjuk, hogy a növények zöme az esszenciális fehérjéket tekintve "hiányos". De ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem tartalmaznak fehérjét - sőt, a gabonák és a hüvelyesek (lencse, csicseriborsó, búza, sárgaborsó, hajdina, köles, tönköly) általában igen magas fehérjetartalommal rendelkeznek. A hiányos fehérjetartalom csupán azt jelenti, hogy a növények, zöldségek megfelelő kombinációja szükséges ahhoz, hogy mind a tízféle esszenciális aminosav a szervezetben rendelkezésre álljon.
A cikk második részében a fehérjefogyasztás és a sport kapcsolatáról, valamint a túlzott fehérjebevitel következményeiről olvashatnak.
Az egészséges táplálkozásról, a kiegyensúlyozott vegetáriánus életmódról bővebben a XV. Vegetáriánus Fesztiválon hallhat.
Vegetáriánus Fesztivál
2011. augusztus 27-28.
Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ, X. kerület, Szent László tér 7-14.
A programok a www.egeszsegvar.hu oldalon tekinthetők meg. A belépés ingyenes.
K.Sz.D.
Képek: www.morguefile.com



