Az újonnan bevezetni kívánt közétkeztetési szabályokról úgy tűnik, mintha nem egy hozzáértő dietetikus, hanem egy bulvármagazinok fogyókúra rovatán szocializálódott, botcsinálta reform-szakácsnő állította volna össze. A tőle telhető legjobb szándékkal, persze. De a jó szándékról tudjuk, hol áll ebből az utcakő.

 Se só, se beszéd 
A közétkeztetéssel kapcsolatban nagyon sok a vita. A gyerekek nagyon vacak kaját esznek, s valljuk, hogy a kidobott étel a legdrágább. Ennél már csak az kerül többe, ha egy egész generáció étkezési szokásait- ezáltal egészségét – teszik tönkre a rosszul összeállított étrendekkel. Ez utóbbit nagyon jól felismerte a törvény, ám a megvalósulás során nem csak a só, hanem a párbeszéd is elmaradni látszik a szakhatóság, a törvényhozók és az egész „áldozatai” a gyerekek, és az őket étkeztető cégek között.
 
 

Nézzük a készülő törvény tervét kivonatos formában: 
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján található dokumentum szerint a közétkeztetésben az étrend összeállításakor ügyelni kell arra, hogy az ételek jellege minden korcsoportnak megfelelő és változatos legyen. 
Például 14 éven aluliaknak csípős, erősen fűszeres vagy a nyálkahártyát erősen irritáló ételt nem lehet adni, s egymást követő kétszer tíz "élelmezési napon" belül egy ételsor csak egyszer fordulhat elő.
 
Paller Judit országos tiszti főorvos külön meghatározta a tejtermékekre, a sűrítésre és a zsiradék felhasználására, a magas zsírtartalmú nyersanyagokra, az ételek só- és cukortartalmára vonatkozó ajánlásait is.
 
A kerülendő élelmiszerek, élelmiszercsoportok körébe sorolta az ételport, a leveskockát, a sót tartalmazó ételízesítőt, a 30 százaléknál magasabb zsírtartalmú húst, illetve a 20 százalék feletti zsírtartalmú húskészítményt, a sertés- és baromfizsírt, a 12 százaléknál magasabb zsírtartalmú tejfölt, valamint az alkoholt tartalmazó élelmiszereket.
 
Az ajánlás szerint édességet önálló fő- vagy kisétkezésként a közétkeztetésben nem lehet adni, leszámítva a legalább egyharmad rész gyümölcsöt, tejet vagy tejterméket tartalmazó készítményeket. 
 
Italként kizárólag ivóvíz, tej, illetve kakaó (további cukrozás nélkül), valamint "világosra főzött tea" adható. Kerülendőek a koffeintartalmú vagy energiaitalok, a szénsavas vagy cukrozott üdítők, szörpök, valamint a hozzáadott cukrot tartalmazó vagy ötven százalék alatti gyümölcstartalmú gyümölcslevek. 
A tiszti főorvos közétkeztetési ajánlásai a közoktatási intézményekre, az egészségügyi intézményekre, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást nyújtó intézményekre vonatkoznak.
 
Paller Judit az ételek elkészítéséhez és felszolgálásához is tett ajánlásokat. Kitért arra: az élelmezésvezetőnek étlapot kell készítenie, amelyen egy adagra lebontva fel kell tüntetni az étkezések energia-, fehérje-, zsír-, szénhidrát-, cukor- és sótartalmát, s ezeket minden intézményben, a szülők által is jól látható helyen ki kell függeszteni. 
A tiszti főorvos közétkeztetésre vonatkozó ajánlásainak érvényesülését a területileg illetékes megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve évente legalább egyszer ellenőrzi. A kibocsátott dokumentum alapján a közétkeztetést biztosító szolgáltatók önellenőrzéseket is kötelesek végezni. – adta hírül az MTI. 
 
Támad a Mákos tészta!
A reform törekvések jókora hányada igenis üdvözlendő, a készülő törvény alapvetően jó irányba halad. Ám van nem egy olyan részlet benne, amely előtt széttárt karral állunk, és nem értjük, hogy a csudába kerülhetett a reform étkezés – egyébként igen sok túlkapást és ostobaságot is eltűrni képes – jókora repertoárjába. Rendben van, hogy a gyerekek tápláléka ne álljon döntően szénhidrátokból. De szükségük van szénhidrátra! Rendben van, hogy kerülni kellene az állati eredetű zsiradékot – mint például a sertészsír, de a tejtermékek zsírtartalmának üldözése gyermekeknél, valamint a vaj fölcserélése margarinra, bizony erősen megkérdőjelezi a törvénykező hozzáértését a reformtáplálkozás alapelveihez. (Egyébként lehet, hogy a lobbi érdekek érvényesítéséhez jól ért az illető így a tudással nincs baj, sem  gazdasági, sem táplálkozás tudományi szinten, csak a kérdés, hogy hol melyik érdek győz a másik felett.) Azok az ételek tehát, melyek főleg szénhidrátot tartalmaznak, télen, szezonális ünnepekkor beugorhatnak a menübe – hiszen a gyerekek imádják ezeket, ráadásul egyes időszakokban tradíció is egy finom mákos kalács, vagy mákos tészta. Ne öntsük ki a gyereket is a fürdővízzel, ha lehetséges!  
 
A tej, ami sosem látott tehenet
Mint a gyerek versben Mehemed. Az igazi tejben ugyanis van tejszín, van rajta tejföl, és a valódi tejből készül bizony a finom, adalék mentes, tiszta vaj is. Az igazi, jó tej zsírtartalma viszonylag magas. Ha már kinyerik belőle a tejfölt, a tejszínt, a zsírossági szintje csökken. A rendes tej tehát nem az, aminek az „értékeit” már többszörösen kinyerték, sokszorosan pasztörizálták,  és mindenféle beavatkozással zsírmentesítették, hanem az, ami kijön a tehénből. A tej zsírszázalék szintje – sem a tejtermékek, sem a tej tekintetében nem üldözendő a gyerekek étkeztetésében. (Más kérdés egy diétázó felnőtt!) Emiatt teljesen alaptalan félelem, hogy a gyerekeket megóvjuk a tejben található zsiradékoktól. A vitaminok felszívódásához ugyanis szükség van zsírokra. A legjobb, ha ezt épp a tejtermékekből nyeri egy gyermek. Ugyanakkor ezért üdvözlendő az állati zsírok – különösen a magas koleszterin tartalmú sertés zsír – száműzése a gyerekek étrendjéből. 
 
A kolbász és a löncshús halotti tora 
Ugyancsak nemes cél, hogy a zsírban dúskáló kolbász, szalonna és a rémes alapanyagokból –tulajdonképpen húsipari melléktermékekből készülő – felvágottak és löncshúsok kiszorulnak a gyerekek tányérjáról.  Szintén jókora piros pontot érdemel, hogy a gyerekek nem kaphatnak szörpöket és egyéb cukros italokat a közétkeztetésben. Ám a lekvárok tiltása megint csak egy kicsit érdekes. A lekváros étel főleg reggel szokott előkerülni. Reggel szénhidrátot fogyasztani ráadásul kifejezetten ajánlott is, ugyanis ebben az időszakban fogadja azt legjobban a gyerek szervezete. A lekvár jó esetben gyümölcsből készül . Cukor hozzáadásával. A lekvárnak azért érdemes lenne egy kis alpontban valami jól megfogalmazott kivételt adni. A csokoládé és a mogyorókrémek többsége valóban túl cukros és egészségtelen alapanyagokból áll. 
 
Végre tudhatjuk, mit is eszik a gyerek! 
Ha a közétkeztetésben kötelező jelleggel kifüggesztik, miből készült a kaja, amit a gyerekek fogyasztanak, a szülők az otthoni ételeket is tudatosabban állíthatják össze. Már csak azt várjuk, mikor jöhet el az aranykor, amikor a gyerek legalább A és B menü közül választhat majd és nem lesz olyan nap, amikor üres hassal ér haza és kieszi a fél hűtőt. 
 
Összességében az előkészületben lévő törvény több jó irányelvet tartalmaz, mint amennyi nehezen indokolható irányelvet, ám marad a kérdés: mennyiből és mikorra lehet mindezt megvalósítani? 
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.