Hüvelyi rendellenességek
A hüvely esetében léteznek kettőzöttségek - dupla, azaz kettő hüvely, vakon végződő hüvely -, ezeknél viszont már több komolyabb probléma is adódhat. Mint Dr. Verezckey Attilától megtudhatjuk, meglehetősen ritka kórképekről van szó. „Sajnos előfordult már, hogy a páciens kórképére 28- 30 éves korában a meddőségi klinikánkon derült fény, annak ellenére, hogy már legalább tíz éve jár rendszeresen nőgyógyászhoz.”- állítja a főorvos úr.
Ezen kívül a méhnek is lehetnek fejlődési rendellenességei. A méh egy rendkívül bonyolult és hihetetlenül érdekes funkciójú szerv, melyről nagyon sokáig úgy hitte az orvostudomány, hogy egy jelentéktelen „zsák”, amiben csak úgy kialakul, majd növekszik az embrió.

A méh rendellenességei
A méhszájnál lehet többek között hegesedés, megtöretés, polip. Ez utóbbi egy méhdaganat, izomszaporulat, amely egy cseresznyemag méretű „golyó”-hoz hasonlít, ami mechanikusan benő a méhszájhoz, elzárva, vagy erősen szűkítve az utat az anyaméhbe. Továbbá kialakulhatnak összenövések, elzáródások, akár valamilyen gyulladástól, akár megelőzően végzett kaparástól. A sérülés a terhesség-megszakítás egyik lehetséges velejárója, vagy más egyéb operáció következménye is lehet.
”Gyakori eset például a méhszáj elváltozása, azaz ha valakinek P3-as citológiája volt, vagyis rákot megelőző állapota a méhszájon, és az azt követő műtét után a seb hegesen gyógyult be, akkor ez olyan mechanikai akadályt jelenthet, mely miatt a hímivarsejtek (spermiumok) nem tudnak eljutni a petesejthez”- magyarázza Dr. Vereczkey Attila. Ez pedig sajnos azt jelenti, hogy a hölgy sokkal nehezebben tud teherbe esni, majd pedig világra hozni kisbabáját.
A meddőség hátterében daganatos elváltozások is állhatnak, melyek azonban többnyire jóindulatúak, ezeket miómáknak hívják: jóindulatú daganatok a méh üregében, a méh falában, illetve a méh izomzatában. Ezek mérete és száma is változó: lehet egy nagy, esetleg előfordulhat több – ritka esetben akár például húsz – kisebb mióma is a női szervezetben, de olyan is lehet, hogy valakinek akár több nagyobb alakul ki. Illetve előfordulhat akár a méh közepében egy ún. sövény, teljes sövény vagy kettőzött méh, melynek köszönhetően a méh nem tud jól működni.
A petevezeték rendellenességei
A petevezeték betegségei egyik okát képezik a női eredetű meddőségnek. Általában hegesedés, fertőzések és elzáródások okozzák a petevezeték eredetű problémákat. Hegesedés kialakulhat endometriózis következtében, valamint hasüregi vagy kismedencei sebészeti beavatkozásokat, mint pl. bélműtéteket, vakbélműtétet vagy császármetszést követően. A hegesedés elzárja a petesejt útját a petevezetékben, mely így nem képes a spermiummal találkozni és megtermékenyülni. Például chlamydia-fertőzés hatására a petevezeték csillószőreinek mozgása tud károsodni, melynek eredményeképpen zavart szenved a petesejt és a spermium előrehaladása és így találkozásuk lehetősége, valamint gyakoribb a méhen kívüli terhesség kialakulása is.

A diagnózis felállítása:
„A kivizsgálás során a következő kérdésekre keressük a választ: Átjárható-e a petevezeték? A petevezeték petefészek felőli végén található ún. fimbriák (nyúlványok) nyitottak-e, hogy befogadják az ovuláció során kiszabadult petesejtet? Vannak-e olyan összenövések, melyek akadályozzák a petevezetéket szabad mozgásában? A petevezeték belsejében található csillószőrök funkciója ép-e?
A petevezeték átjárhatóságát vizsgálhatják speciális röntgen diagnosztikai eljárással, ultrahanggal, illetve laparoszkópos technikával is, de mi már a régi, HSG módszert elavultsága miatt nem alkalmazzuk. ” – mondja Vereczkey főorvos úr.
A petevezetékek UH-vizsgálata: Hysterocontrast-salpingosonography (HYCOSY)
A HYCOSY indikációja és kivitelezése a HSG-vizsgálathoz hasonló. A méhbe a hüvelyen keresztül felvezetünk egy kicsi katétert, melyen keresztül folyadékot, azaz ultrahangot visszaverő kontrasztanyagot fecskendezünk a méhüregbe és a petevezetékekbe, majd pedig hüvelyi ultrahangvizsgálat segítségével vizsgáljuk a kontrasztanyag által kirajzolt méhüreget, petevezetéket és a kontrasztanyag átjutását a petevezetékeken keresztül a szabad hasüregbe. A vizsgálat előnyei közé tartozik, hogy nincs szükség a szervezetet károsító röntgensugárra. Ezen vizsgálat nemcsak a petevezető, hanem a méhüreg pontos megítélésére is alkalmas. Kiszűrhetőek azon méhüregi rendellenességek, melyek a terhesség létrejöttét, az embrió beágyazódását befolyásolhatják, csökkenthetik. Pl.: polip, mióma, különféle összenövések és egyebek.
Egyéb előnyei: ambuláns módon elvégezhető, nem kell altatni, nem fáj, nem kellemetlen, 5-10 perc alatt elvégezhető, és nagyon jó hatásfokkal meg lehet vele állapítani, hogy a petevezető működik- e.
Laparoszkópia, hiszteroszkópia
A petevezeték eredetű meddőség kivizsgálásában és terápiájában egyaránt fontos szerepet kap a hiszteroszkópia, laparoszkópia, chromopertubáció. Ezen beavatkozások a nemzetközi irányvonalaknak megfelelően a meddőség alapszintű kivizsgálásai közé tartozhatnak. Bizonyos rendellenességek, pl.: bizonyos típusú, és elhelyezkedésű endometriózisok más technikával nem kimutathatóak. A laparoszkópia nagy előnye, hogy a diagnosztikai eljárás során terápiás beavatkozást is végezhetünk, így a páciensnek nincs szüksége ismételt, már operatív beavatkozásra. A petevezeték eredetű meddőség terápiájában döntően a sebészeti megoldások érvényesülnek. A petevezetékek funkciójának helyreállításában laparotomiás (hasmegnyitással járó) vagy laparoszkópos (hastükrözéses) műtéti technikák is rendelkezésre állnak, de a páciensnek mindenképpen előnyösebb az egynapos sebészet keretén belül elvégezhető laparoszkópia.
Terápiás megoldások: A petevezeték eredetű meddőség kezelésében sikeres terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre, így pl. a hegesedések műtéti oldása, a károsodott petevezetékek sebészi helyreállítása, valamint az in vitro fertilizáció. A legjobb eredményt az in vitro fertilizáció nyújtja, de a sebészi beavatkozás is számos előnnyel jár.
Versys Clinics



