Ki a kapun. Vennék egy mély levegőt, de az épp arra járó, munkába igyekvő tízből nyolc ember cigizik. Szép, őszi az idő, szívesen vennék mély levegőket – de nem tehetem, mert csak nehéz, büdös lég áramlik az orromba. Hál’isten a járműveken tilos a dohányzás, de amíg várok a buszra, bizony kerülgethetem a füstölőket.
Szerencsére a munkahelyen is tilos a dohányzás, azonban amint kinyitom az ablakot friss levegőért, máris beáramlik a szag, mert mások kijárnak az ablak alá cigizni és a füst nem válogat, bejön az ablakon.

Az évek alatt próbáltam mentegetni a dohányosokat, mert a barátaim között is vannak páran és ha akarják, diszkréten is tudják intézni a füstölgést. Igyekeztem összehasonlítani a cigaretta-függőséget az édesség-függőséggel. Az egyszerűség kedvéért vegyük a csokoládét példának.
Íme az eredmény táblázatba foglalva:
| Dohányosok | Csokievők |
| eldobják a csikket | nem dobják el a csokipapírt |
| ha cigiznek, más tüdejének is rosszat tesznek | a csokievéstől csak a csokievő hízik |
| egy egész saroknyi bűzt húznak maguk után | a csoki szagtalan |
| ha fel-alá járkálnak (mert mindig ezt teszik), akkor 15-20 méteres körben is terjeng a füst, ami kikerülhetetlen | ha fel alá-járkálnak (evés közben ritkán, még ha utcán is eszik), senkit nem zavar |
| büdös a ruhájuk is, 3 méteres körzetben érezni, tömött járműveken kifejezetten kellemetlen | max. nyári hőségben veszélyes, ha a ruhára kenődik |
Hiába van az éttermekben dohányzó és nem dohányzó részleg, a füst nem áll meg a határvonalon.
Sokszor a kijelölt dohányzóhelyeket sem tartják be, de ha mégis, a füst akkor is önállóan kavarog tovább.

Az pedig örök igazságtalanságként él bennem, hogy a dohányosok óránként legalább 5-10 percet kivonulnak a munkából „igazoltan” és a nemdohányzókra ferde szemmel néznek, ha azt mondják, hogy csak kimennének egy kis friss levegőt szívni. Büdöset engedélyezett, csak frisset nem?!
A legcsalódottabb azonban a minap voltam, amikor színházba mentem. A darab úgy volt megírva, hogy a színészek többször is rágyújtottak a színpadon. És a füst áramlott a nézőtérre.
És akkor úgy éreztem, hogy már sehol sem vehetek friss levegőt többé. Lehangoló volt.
Mit tehet egy nemdohányzó, friss levegőt szerető ember a városban?
Tamás Krisztina (Tara)
Képek:
piqs.de: shadow_876 - vergessen und abgebrannt
piqs.de: Alfred Lohmann - Rauchgebastel



