Szervezetünk normál működéséhez szükség van bizonyos mennyiségű - és megfelelő minőségű - zsiradékra. Nem mindegy azonban, hogy melyik olajat, zsírfajtát milyen célra és milyen hőfokon használjuk.

Néhány zsírfajta, főleg a többszörösen telítetlen esszenciális zsírsavak egyenesen nélkülözhetetlenek az emberi testben a különféle életfolyamatokhoz, mivel nem tudjuk azokat előállítani, hiányában pedig idegrendszeri, hormonális és egyéb súlyos zavarok léphetnek fel. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy ezeket rendszeresen használjuk, a kevésbé jótékony hatású telített zsírsavakat pedig ritkábban, és kellő odafigyeléssel.

A zsírok és a zsírsavak
Az élelmiszereinkben található zsírok általában trigliceridek, amelyek egy glicerinmolekulából és három hozzá kapcsolódó zsírsavból állnak.  A zsiradék fizikai tulajdonságai és állaga, valamint egészségünkre gyakorolt hatásuk a benne levő zsírsavaktól függ.  A telített zsírsavakban gazdag zsiradékok (például a vaj vagy a sertészsír) szobahőmérsékleten általában szilárdak, a telítetlen zsírsavakban gazdag zsiradékok  (például az olajok) szobahőmérsékleten többnyire folyékonyak.

A telített zsírsavakban nincs kettőskötés, így sokkal stabilabbak, nehezen lépnek reakcióba a levegő oxigénjével, azaz nehezebben avasodnak meg.  A telítetlen zsírsavak egy (egyszeresen telítetlen) vagy több (többszörösen telítetlen) kettőskötést tartalmaznak. Az egyszeresen telítetlen zsírsavakat tartalmazó olajok szobahőmérsékleten folyékonyak, ám a hűtőben megdermednek. A többszörösen telítetlen zsírsavak egy része esszenciális zsírsav. Ezek könnyebben lépnek reakcióba az oxigénnel, tehát a többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag zsiradékok gyorsan avasodnak.


Az omega-3- és az omega-6 zsírsavak

Az alfa-linolénsav (egy többszörösen telítetlen omega-3-zsírsav) és a linolsav (egy többszörösen telítetlen omega-6-zsírsav) az emberi szervezet számára esszenciális zsírsavak. Szervezetünk nem képes előállítani őket, ezért táplálékunkkal kell felvennünk azokat. Testünkben több fontos szerepük van, például a sejthártya szerkezeti és működési elemei, de a központi idegrendszer (az agy) és a retina (a szem fényérzékeny rétege) kialakulásához, továbbá egyes hormonhatású molekulák kialakításához is szükségesek.

Az omega-3-zsírsavakban gazdag étrend csökkentheti a szívbetegségek kockázatát. Az omega-3- és az omega-6-zsírsavak növényi olajokban (pl. napraforgó-, szója-, repce-, dió-, szőlőmag vagy kukoricaolajban), húsokban, tojásban és halban fordulnak elő. Az egészséges étrend összeállításakor fontos az omega-6- és omega-3-zsírsavak aránya. Az ajánlott arány öt az egyhez, vagyis 5 (omega-6) : 1 (omega-3). Ha sok halat, leveles zöldséget és repceolajat fogyasztunk, megközelíthetjük ezt az arányt, mely a legtöbbünknél 10:1, tehát nem ideális.

Transz-zsírsavak
Ezeket a speciális telített zsírsavakat étrendünk három fő formában tartalmazza:
kis mennyiségű TFA természetes forrásai a tejtermékek, a marhahús, a bárány- és az ürühús (általában a kérődző állatok húsa). A legtöbb TFA a hidrogénezett vagy részben hidrogénezett zsírokat tartalmazó élelmiszerekben található, például a margarinban vagy a hidrogénezett zsírokat tartalmazó késztermékekben (pékáruk, kétszersültek, sós vagy édes kekszek, sütemények, rágcsálnivalók). Végül e zsírsavak az olajban sütött ételekben, például a sült burgonyában is előfordulnak. Számos tanulmány igazolja, hogy a transz-zsírsavak nagy mennyiségben növelik a vérben az LDL („rossz”) koleszterin és csökkentik a HDL-(„jó”-)koleszterin mennyiségét. A fokozott TFA-bevitel ezért növeli a szívés érrendszeri betegségek kockázatát. Az Egyesült Államokban minden csomagolt élelmiszeren fel kell tüntetni az összetevők között a termék transz-zsír tartalmát. Ezt nem kell megtenni az éttermekben felszolgált ételek esetében. Az Európai Parlament döntése alapján hamarosan hazánkban is kötelező lesz a transz-zsírsav tartalom feltüntetése az élelmiszereken.

Hogyan használjuk a zsírokat, olajakat a konyhában?
Finomítatlan és a finomított olajok legfőbb különbségei: íz, aroma és füstölési pont. A finomított olajak halvány színű, néha kissé sárgás árnyalatú olajak, semleges aromájuk és ízük jellegzetes és állandó, jól bírják a magas hőmérsékletet, magas a füstölési pontjuk (ez az a hőmérséklet, amelyre anélkül hevíthető fel az olaj, hogy füstölni kezdene vagy megbarnulna – vagyis megkezdődne elbomlása) és hosszabb ideig eltarthatók.

A finomítatlan olajak (salátaolajok vagy hidegen sajtolt olajak) jellemzői: erőteljes szín, erős/testes, nyersanyagtól (pl. olíva, szezámmag, földimogyoró) függő íz és aroma, korlátozott eltarthatóság; minőségük csak attól függ, hogy milyen növényből sajtolták őket. Felhasználás: többnyire salátákban, öntetekben, páclevekben és szószokban alkalmazzák, vagy alacsony hőfokon történő főzés során. Zsírsavösszetételük és jótékony egészségügyi hatásaik alig különböznek (leszámítva, hogy a finomítatlan olajak E-vitamin-tartalma magasabb), és a finomított olajak valamivel  több transz-zsírsavat tartalmaznak.
Hidrogénezett zsírok
Egy kémiai reakció során a folyékony olajakban található telítetlen zsírsavakat telített zsírsavakká alakítják, és így a zsiradék is szilárdabbá válik. Ezzel az eljárással elsősorban margarint és hidrogénezett olajokat állítanak elő. Minél nagyobb a hidrogénezés mértéke, annál szilárdabb lesz az olaj/zsír szobahőmérsékleten és annál több transz-zsírsavat tartalmaz. A transz-zsírsavak növelik a „rossz” LDL és csökkentik a „jó” HDL mennyiségét, legfeljebb az az előnyük, hogy stabilabbak és nehezebben avasodnak meg. A konyhában előszeretettel választják ezeket, ha nagy mennyiségű zsiradékban kell kisütni valamit.

Különleges olajak: repceolaj (canola)
Fogyasztása nagyon ajánlatos, mivel benne az omega-6- és omega-3-zsírsavak aránya 2,4:1, ami jótékony hatású az egészségre.  Magas olajsavtartalma révén kitűnő sütőolaj.

Olívaolaj

A „szűz” vagy „extra szűz” jelzésű olajat hidegen sajtolják; ezen eljárás során nem használnak magas  hőmérsékletet vagy vegyszereket; ezt főleg salátákhoz és pácokhoz ideális. A „tisztított” jelzésű olaj előállítása során kémiai anyagok és hőhatás segítségével sajtolják ki az olívát; nem túl magas hőmérsékleten dinszteléshez, pirításhoz és rövid ideig tartó sütéshez is alkalmas. Az “olíva olaj” megnevezésű olaj hidegen sajtolt és finomított olaj keveréke; használható salátákban, pácokhoz de mindenféle főzési eljárás során is alkalmazható.

Telített növényi olajak

Füstölési pontjuk magasabb, mint a vajé vagy a margariné, ezért nem égnek el olyan könnyen.
Zsírtartalmuk 100%, szemben a vaj és a margarin 80%-os zsírtartalmával – a hevítés során ezért nem fröcskölnek. Általában kis és nagy mennyiségű zsiradékban történő sütéshez és a sütőben használják. Vigyázat! Nagy mennyiségű transz-zsírsavat tartalmazhatnak.



Szűcs Zsuzsanna, a Nestlé dietetikusának tippjei az okos zsírhasználathoz
  1. Olyan főzési módot válassz, ami kevés zsiradékot igényel, vagy egyáltalán nincs szükség hozzá zsírra (például gőzölés, dinsztelés/párolás, pirítás, sütőzacskóban történő sütés)
  2. Ha roston, serpenyőben vagy a sütőben süt, használjon rácsot, hogy a felesleges zsiradék lecsöpöghessen!
  3. A mártást vagy a főzelékeket, leveseket tejszín, magas zsírtartalmú tejföl, tojás és liszt helyett főtt és áttört burgonyával vagy zöldségekkel sűrítsd!
  4. A túl sokszor használt zsiradék hatására az étel kétszer annyi zsírt vesz fel – cseréld rendszeresen a zsiradékot, és ne süss nagy mennyiségű zsiradékban!
  5. Használj minél kevesebb rejtett zsírt tartalmazó élelmiszert, például teljes tejet, zsíros sajtot, tejszínt vagy zsíros húst (pl. csülök, oldalas), felvágottat (pl. szalonnát, szalámit, tarját, kolbászt)! Válassz inkább zsírszegény tejtermékeket, sovány húsokat (pl. pulykát, halat, karajt), felvágottakat. Elkészítés/fogyasztás előtt a baromfifélék bőrét távolítsd el – a bőr rengeteg raktározott zsírt tartalmaz!
  6. Soha ne hevítsd a zsírt/olajat a füstölési pontja fölé – ekkor káros anyagok szabadulhatnak fel! Soha ne használj vajat magas hőmérsékleten – füstölési pontja alacsony és víztartalma miatt erősen fröcsköl is (pirításhoz azonban használható). Magas hőmérsékleten emellett nagy mennyiségű akrilamid (rákkeltő hatású bomlástermék) keletkezik.
  7. Az alacsony zsírtartalmú termékek nem alkalmasak zsiradékban sütéshez, mivel még több vizet tartalmaznak, így szintén fröcskölnek.
  8. Salátákhoz használj finomítatlan olajakat – több E-vitamint tartalmaznak, teltebb az aromájuk és jobb ízt adnak! Ügyelj arra, hogy intenzív aromájuk ne uralja a velük készített étel ízét.
  9. A finomított olajak (pl. a sáfrányos széklice, a napraforgó, a mogyoró olaja) elvileg jól használhatók sütéshez, de nem szabad túl gyakran vagy túl magas hőmérsékleten alkalmazni azokat – az ok: nagyon gyorsan elbomlanak.
  10. A legjobb módszer: olvaszd meg a zsírt 60°–80° C-on 10 percig, majd a legjobb eredmény eléréséhez a sütéshez melegítsd fel azt 170° C-ra!
  11. Keverj össze egyenlő arányban szűz olívaolajat, repceolajat (canola) és napraforgó-olajat – ez a keverék nagyon ízletes és igen stabil!

Fontos: Az olajat minden sütés után alaposan át kell szűrni, és rendszeresen cserélni kell!

Nestlé
Tetszett a cikk?

Oszd meg a barátaiddal!

Címkék:
Ha ez tetszett

Kapcsolódó cikkek

Összes
Minden reggel egy üzenet

Kérd te is a napi HarmóniaKártyát!

Te is szeretnél reggelente ilyen napi jóslatot kapni? Iratkozz fel, és minden nap megérkezik hozzád.