Komoly betegségeket előzhetünk meg, ha – a népmesével ellentétben – nem a sóhoz mérjük a szeretetünket. Különösen fontos gyermekeinket a már kezdetektől a helyes só fogyasztásra nevelnünk, hiszen az első évek táplálkozása nagymértékben befolyásolja későbbi étkezési szokásainkat.
Sajnos a hazánkban elrettentőek a statisztikák, az 1-3 éves gyerekek az ajánlott 500 mg nátrium mennyiség többszörösét fogyasztják el naponta. A túlzott egyik fő só fogyasztás oka az, hogy 1 éves kortól a kicsik ugyanazt az étrendet kapják, mint szüleik, holott ebben az időszakban a még fejlődő szervezet igényeihez kellene összeállítani az étkezéseket.
A Magyar Gyermekorvosok Társaságának tavaszi kutatásából amellett, hogy a gyerekek harmada vashiányosan étkezik és túl sok cukrot fogyaszt, az is kiderült, hogy hazánkban a picik 1 és 3 éves kor között az ajánlott nátrium mennyiség 3-4-szeresét fogyasztják el.

A túlzott só bevitel károsíthatja a kisgyermekek még fejletlen veséjét, és rossz hatással van vérnyomásukra is. Számos tudományos bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy a magas vérnyomás legfontosabb kockázati tényezője jelenleg a túl sok só fogyasztása. A magas só bevitel a vérnyomásemelő hatástól függetlenül is növeli az agyvérzés, a vesebetegség, és a bal kamrai izomtömeg vastagodás (hypertrophia) kockázatát. Hazánkban a felnőtt lakosság körében végzett felmérések szerint 2,5 millió embert érint a magas vérnyomás betegség. Ezért fontos, hogy már egészen fiatal korban tudatosan sózzuk ételeinket, illetve olyan alapanyagokat válasszunk, melyek konyhasót nem, vagy csupán csökkentett mértékben tartalmaznak. Figyelnünk kell arra is, hogy a baba nem kis felnőtt, szervezete nehezebben birkózik meg a nagyoknak szánt „sódömpinggel”.
Az Európai Bizottság kezdeményezésére a tagállamok jelentős része - köztük hazánk is - csatlakozott a közösségi sócsökkentő keretprogramhoz. A keretprogram lényege az Európai Unió tagállamain átívelő harmonizált só-reformuláció megvalósítása az élelmiszerek minél nagyobb termékskáláját illetően.
www.stopso.eu
Útmutató lehet a tájékozódásban az OÉTI honlapján található táblázat, mely a hazai élelmiszerek sótartalmát tartalmazza.
Jelenleg a lakosság só bevitelének 77%-a feldolgozott élelmiszerekből, nem pedig a hozzáadott sóból ered. Az alapvető élelmiszereink közt kiemelten magas sótartalmúak közé soroljuk, a kenyereket, pékárukat, sajtokat, juhtúrót, húskészítményeket, fűszerkeverékeket, félkész ételeket, sós süteményeket, rágcsálnivalókat, stb. Az élelmiszerek konyhasó tartalmát úgy számolhatjuk ki, hogy címkéjükön található nátrium tartalmat 2,5-el megszorozzuk. A konyhasó napi ajánlott fogyasztási mennyisége gyerekeknek 1,2g, felnőtteknek pedig 5g.
A gyermekek számára készült élelmiszerek nátrium tartalma szabályozott, ezért azokat fogyaszthatják naponta többször is. A kicsik számára túl sós tejtermékek helyett érdemes a piciknek tejalapú gyermekitalt adni, hiszen amellett, hogy minden tápanyagot (növekedéshez szükséges fehérjék, vas, kalcium, magnézium, stb.) optimális mennyiségben tartalmaz, bele értve a nátriumot is.
Sótlan tanácsok:
- Só helyett használjunk zöldfűszereket
- Sós rágcsálni valók helyett adjunk natúr olajos magvakat, szeletekre vágott zöldséget, gyümölcsöt
- Ízesített tejtermékek helyett adjunk natúr termékeket, tejalapú gyerekitalokat
- Sós felvágottak helyett natúr sonkát vegyünk
- Használjunk friss zöldségeket, az előre elkészített termékek nátrium tartalmát mindig ellenőrizzük!

Hogyan csökkentsük a sóbevitelt?
Bármennyire is úgy gondoljuk, hogy egy kicsi nem árthat, a válasz egyértelműen nem, ha sóról van szó. Mivel az élelmiszerek, amelyeket fogyasztunk, önmagukban is tartalmazzák a szervezetünk működéséhez szükséges nátriumot, ezért alapvetően semmilyen életkorban nem lenne szükségünk arra, hogy sózzuk ételeinket. Kisgyermekek étrendjét készítsük még nagyobb körültekintéssel, mint a felnőttekét, hiszen az ő esetükben is igaz, hogy só nélkül is lehet finom az étel. Főzéskor a zöldfűszerekkel kiváló ízeket csalhatunk elő só nélkül is. Használhatunk vasfüvet, melyet óvatosan adagolva új ízeket fedezhetünk fel. A fűszereken kívül ételkészítési praktikákkal is fokozhatjuk az ételek ízét. A húsok zöldségekkel, gyümölcsökkel való együtt sütése, tűzdelése is hozzájárulhat ahhoz, hogy a családunk jobban elfogadja a kevésbé sós ízeket. Minél több aromás fűszert, zöldséget, gyümölcsöt használunk, annál jobban lecsökkenthetjük a só bevitelt, amely nem csupán a család egészségére van pozitív hatással, de gyermekünk későbbi ízlését is jó irányba befolyásolja.
Az 1-3 éves magyar gyermekeket ma úgy etetjük, hogy jó eséllyel egészségtelen felnőtt válhat belőlük – derült ki Magyar Gyermekorvosok Társasága által kezdeményezett hiánypótló felmérésből. A Társaság megállapítása szerint a szülők számos táplálási hibát vétenek a fejlődés szempontjából kritikus második és harmadik életévben, ez pedig visszafordíthatatlan egészségügyi következményekkel járhat.
A korosztály táplálásának egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a szellemi fejlődéshez elengedhetetlen vasból messze nem fogyasztanak elegendő mennyiséget. A Társaság „Kisbögre és Tudomány” néven átfogó felvilágosító program indításával próbál segíteni az édesanyáknak és a szakembereknek.
Kisbögre és Tudomány
Magyar Gyermekorvosok Társasága (MGYT)
www.gyermekorvostarsasag.hu
Képek:
piqs.de: kauli - Neala
piqs.de: Ingchen - S A L Z



