Az igazi, sertéshúsból készült sonka hústartalma 100%. De a Magyar Élelmiszerkönyv 1-3/13-1 számú előírása szerint hivatalosan sonka néven forgalomba hozható az alább olvasható alapanyagokat tartalmazó, összedarált, vákuumcsomagolt, préselt, darálékból sonkává formázott akár kötözött termék is.
A szakkönyv szerint „formában vagy bélben hőkezelt sonkák lehetnek a különböző átmérőjű bélbe vagy formába töltött készítmények. Húspépbe ágyazott, legalább15 mm-es egybefüggő pácolt húsmozaikokat tartalmazó, főzéssel vagy füstölés utáni főzéssel vagy sütéssel készült termékek. A húsmozaik pácolt ín nélküli marhahús, és/vagy íntalanított és zsírtalanított baromfihús és/vagy ín és kötőszöveti hártya nélküli sertéshús lehet. A hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 55%”, valamint az alábbi kémiai jellemzőknek kell megfelelniük:
- Fehérjetartalom legalább 15,0% (m/m)
- Víztartalom legfeljebb 77,0% (m/m)
- Zsírtartalom legfeljebb 9,0% (m/m) (a szalonnával fedett és csülöksonka terméknél legfeljebb 15,0% (m/m) )
- Nátrium-klorid-tartalom legfeljebb 3,5% (m/m)
Tippek sonka vásárlásához
- Vásároljunk megbízható helyről, ellenőrzött gazdaságból származó sonkát!
- Tanulmányozzuk át a csomagolást, hogy fel van-e tüntetve, és milyen az adott termék összetétele!
- Válasszunk minél kevesebb adalékanyagot tartalmazó húskészítményt!
- Válasszuk az alacsony víz- és sótartalmú, magas fehérjetartalmú terméket! (Minél kisebb egy adott termék víz- és sótartalma, nagyobb a fehérjetartalma, annál jobb minőségű.)
A Tudatos Vásárlók Egyesülete sonkáról készült videója az alábbi linken tekinthető meg >>
Biztonságos sonkalelőhelyek pedig az alábbi linken érhetők el >>
A sonka körül nagy a fogalomzavar. A házilag, hagyományos technológiával készült sonka mellett a szó tulajdonképpen egy termékcsoportot is jelöl: pácolt húskészítményt. A sonka szó tehát elsősorban a hús egyfajta elkészítési módját jelenti. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a boltban kapható szeletelt sonka jobban hasonlít a párizsihoz, mint az eredeti értelemben vett húsvéti sonkához.
A sonka a húson kívül tartósító, térfogatnövelő, illetve zsírtartalom-csökkentő anyagokat is tartalmazhat. Alább bemutatjuk, hogy melyek a leggyakoribb hozzáadott anyagok, és ezek milyen hatással lehetnek szervezetünkre.
- Víz. A magyar szabályozásban nem kötelező feltüntetni, hogy mennyi a hústartalma egy adott terméknek, ezért a fogyasztó könnyen megtéveszthető azzal, ha vízzel növelik egy adott termék térfogatát. Igaz, sok sonkánál feltüntetik a termék hústartalmát, szükség lenne azonban az egységes szabályozásra, hogy ez minden sonkára kötelező legyen. Sok sonka ugyanis jelentős részben vízből áll, hústartalma alacsony.
- Nitrit/nitrát (E251, E252). Ez biztosítja a különböző húskészítmények szép, rózsaszín színét (azaz esztétikai funkciója van). Emellett tartósítja is a termékeket (olyan bakteriális fertőzések, mint a Clostridium botulinum nevű baktérium méreganyaga által okozott botulizmus megelőzésére szolgál). Bizonyos mérték felett mérgező hatású.
- Só (nátrium-klorid). A túlzott sófogyasztás káros: vesebántalmakat, magas vérnyomást, szívelégtelenséget, (agyi) érbetegségeket okozhat, de elősegítheti emésztőrendszeri betegségek kialakulását, befolyásolhatja az anyagcserét, a szervezet hormonális működését is.
www.tve.hu





