Az allergia a civilizált emberek betegsége. Egyre több vegyszert és tisztítószert használunk a háztartásban, egyre több az adalékanyag, ételszínezék és tartósítószer ételeinkben, egyre több a fűtésből származó gáz és egyéb beltéri szennyezőanyag a lakások levegőjében... Az allergia egyre növekvő világproblémává vált.
Az allergia olyan, egyébként ártalmatlan anyagokra adott válaszreakció, melynek kialakulásában az immunrendszer játszik közre. A védekezőrendszer helytelen működése miatt indokolatlanul immunreakciót generál.
Az allergia nem velünk született, hanem szerzett reakció, vagyis az immunrendszer válasza olyan anyagra, ami legalább egyszer már korábban is bekerült a szervezetbe.
Az allergia általában gyengébb panaszokkal kezdődik (pl. orrfolyás, viszketés, csalánkiütés, nyelvzsibbadás), de szakszerű kezelés hiányában a beteg állapota rosszabbodhat, akár súlyos asztma vagy anafilaxiás sokk is kialakulhat belőle.
Az allergia szisztémás gyulladásos betegség, ami a különböző szerveken változó erősséggel nyilvánulhat meg. Ha az allergéntől nem tudunk megszabadulni, szükségessé válhat a gyógyszeres kezelés (tabletta, orrspray, szemcsepp, orrcsepp, homeopátiás szerek, inhalátor, injekció):
- kromoglikátok az allergiás reakció megelőzésére,
- antihisztaminok az allergiás reakció által előidézett gyulladás megelőzésére,
- szteroidok a gyulladás enyhítésére.
Fontos a betegség célzott kezelése. Ez biztosítja a tünetmentességet és ezzel együtt megelőzi az allergia súlyosbodását is.
A hagyományos gyógyszeres kezeléssel nagyon jó hatás érhető el optimális körülmények között. Ehhez azonban szükséges a beteg együttműködése is, valamint a megelőző
gyógyszeres kezelés szigorú betartása.Egyes allergiás betegségek (pollen, poratka, gombaspóra, rovarcsípés) ellen hatékonyan alkalmazható az immunterápia.
Kialakulásának oka
A T-helper (Th) sejtek feladata az immunválasz irányítása. A többi immunsejt működését szabályozzák, utasítva őket, hogy mikor lépjenek működésbe, illetve mikor kerüljenek nyugvó állapotba. A Th1 és a Th2 sejtek abban különböznek, hogy más-más típusú immunsejteket aktiválnak. A Th1 sejtek irányítása alá tartozó immunsejtek között
vannak azok, amelyek közvetlen támadást intéznek a célpont ellen, anélkül, hogy ellenanyagokat termelnének - ezek azok a sejtek, amik miatt kilökődnek a beültetett
testidegen szövetek.
A várandós anya szervezete a terhesség idejére ezeket a Th1 sejteket "kikapcsolja". Ha nem kerülnének gátlás alá, elpusztítanák az anyában fejlődő magzatot is, vagy lassítanák fejlődését.Mivel immunvédelemre ekkor is szükség van, a Th1 sejtek feladatát a terhesség idejére a Th2 sejtek veszik át.A Th2 sejtek irányítása alá többek közt az IgE (vagyis az allergiát okozó) antitesteket termelő immunsejtek tartoznak. Az anya szervezetében a terhesség alatti hangsúlyeltolódás (a Th1 sejtek gátlása és az ezáltal kialakult Th2 dominancia) a magzat immunrendszerét is érinti. A méhlepényen át a magzat vérébe is bejutnak az immunrendszert "finomhangoló" hírvivő anyagok.Közvetlenül a születés után az újszülött immunrendszerében ezért még mindig aktívabbak a Th2 sejtek, és gátoltak a Th1 sejtek. A méhen belül Th2 irányba elkötelezett immunválasz a születés utáni antigénhatások (baktériumok, vírusok, dohányfüst, csecsemő tápláléka, beltéri szennyező anyagok, pollen) következtében:
- vagy Th1 túlsúlyúvá alakul át és az egyén nem lesz atópiás,
- vagy megmarad a Th2 dominancia és allergiás kórképek
jelentkezése várható.
A kisgyermekben kialakult allergiás, illetve atópiás hajlam még nem jelent azonnal betegséget és nem okoz tüneteket. A tünetek csak bizonyos külső tényezők jelenlétében alakulnak ki. Ha ismerjük ezeket a kiváltó külső tényezőket, és lehetőség szerint kerüljük őket (pl. csecsemők megfelelő táplálása, dohányzás kerülése,
hobbiállatok tartásának kerülése, poratkák redukálása a lakásban, túlfűtés és párologtatás kerülése, légtisztító használata),csökkenthetjük a veszélyét annak, hogy gyermekünknél később allergiás betegség alakuljon ki.
Az allergia kialakulásának folyamata
Az immunrendszer védi a szervezetet a fertőzésektől és a rákos sejtektől.
Fő feladata, hogy felismerje a különbséget
- a szervezet saját sejtjei és az idegen anyagok között, valamint
- a veszélytelen és a veszélyes idegen anyagok között.
Hibás működésének eredménye lehet az
- allergia,
- autoimmun betegség (ilyenkor az immunrendszer a szervezet saját alkotóelemeit is idegennek tekinti).
Az immunrendszer többféle immunsejtből áll, melyek egy része antitest (ellenanyag) képzésére képes.
Az antitesteknek fő típusai:
- IgE (normális esetben a nagyméretű paraziták ellen nyújtanak védelmet),
- IgA, IgD, IgG, IgM (bakteriális és vírusos megbetegedések leküzdését segítik).
A klasszikus allergia elsődleges oka az az immunreakció, melyben hízósejtek és IgE antitestek vesznek részt (kivétel a lisztérzékenység, melynek kialakulásáért az
IgG a felelős, a dermatitis herpetiformis esetében pedig az IgA antitestek a felelősek).
Bármi, ami antitest-termelést vált ki, az antigén. Azokat az anyagokat, amik antitest termelést váltanak ki, allergéneknek nevezzük. Minden allergén egyben antigén is. Egy-egy antitest normális esetben a neki megfelelő antigénhez kapcsolódik. Mivel egy-egy antigénmolekula néhány apró részletében hasonlít egy másikra, előfordul, hogy az antitest tévedésből nem a neki megfelelő antigénhez kapcsolódik (téves kapcsolás).
A hízósejtek szemcséinek tartályait hírvivő vegyületek töltik ki, elsősorban hisztamin.A hírvivő vegyületek utasításokat továbbítanak, így teszik lehetővé az immunsejtek összehangolt működést ( pl. megtámadni, mert veszélyes, vagy pihenj, nem veszélyes anyag). A hisztamin akkor szabadul fel, amikor a hízósejtek aktiválódnak és kiürítik magukból a tartályként funkcionáló szemcséket. Az aktivált hízósejtek leukotriéneknek nevezett hírvivő vegyületeket is elkezdenek termelni, melyek erősen gyulladáskeltő hatásúak. Ezek szerint amennyiben a szervezet tévedésből azt a parancsot kapja, hogy a szervezetbe bekerült anyag veszélyes, felszabadul a hisztamin.
A hisztamin a sejtből kiszabadulva különféle reakciókat idéz elő:
- izomösszehúzódás a légutak falában, ami asztmás rohamot okoz,
- erek kitágulása,
- a hajszálérfal átereresztőképessége megnő, így immunsejtek kerülnek a környező szövetekbe (bőrbe, légutak nyálkahártyájába),
- fokozódik a vérellátás ill. helyi duzzanat alakulhat ki (csalánkiütés, orrdugulás, tüsszögés),
- szélsőséges esetben a túl sok hisztamintól az erek kitágulnak és leesik a vérnyomás, emiatt anafilaxiás sokk következik be.
L.
Forrás:Allergia Infó
Az allergia a civilizált emberek betegsége. Egyre több vegyszert és tisztítószert használunk a háztartásban, egyre több az adalékanyag, ételszínezék és tartósítószer ételeinkben, egyre több a fűtésből származó gáz és egyéb beltéri szennyezőanyag a lakások levegőjében... Az allergia egyre növekvő világproblémává vált.
Tetszett a cikk?



