„Az irányelv szerint a páciens és az egészségügyi és szociális intézmények személyzete között folyhat a kommunikáció a kisebbség nyelvén is, azt semmilyen közigazgatási szerv nem felügyeli” – válaszolta a Medipress kérdésére Mátrai Zsuzsanna, a Külügyminisztérium szóvivője.
Hozzátette: „ugyanakkor mind a törvény, mind pedig az irányelv leszögezi azt is, hogy a személyzet tagjai nem kötelesek beszélni a kisebbség nyelvén és még akkor sem kötelezhetik a kisebbség nyelvének használatára, ha ismerik azt”.
„Kommunikációs probléma esetén mutogatnak, ha nagyon nem értik, tolmácsot hívnak, de ez persze mindenképp hátráltatja a kezelést, évente átlag 3-4 külföldi beteggel találkozom, kórházi szinten ez 20-30 beteget jelent” - mondta el dr. Csiszár Miklós, a Péterfy Sándor utcai kórház sebésze, orvos igazgatója a hazánkban ellátott, magyarul nem tudó turistákról.
”Angolul szinte mind tudnak, ha nem, kézzel-lábbal mutogatnak, ami nem mindig hátráltatja a munkát, persze vannak kivételek” – egészítette ki dr. Vágó Mihályné, sebész asszisztens.
Mátrai Zsuzsanna szerint „a magyar szlovák tárgyalásokon értek el részeredményeket, de a probléma továbbra is fennáll, mivel a törvény szövege változatlan és a végrehajtási irányelv is zavaros maradt”. Elmondta, hogy „emellett az Európai Bizottság jogi szolgálata is próbált a magyar állammal együtt enyhíteni a törvényen és szorgalmazni annak módosítását, mivel ez kisebbségi diszkriminációhoz vezethet és vezet. Sajnos a szlovák hatóság ezt az ajánlást sem vette figyelembe”.
Medipress



