- Számos növényi hatóanyag, vízben gyakorlatilag oldhatatlan, míg borban jól oldható.
- A borral készült növényi kivonatokban több olyan hatóanyag is előfordulhat, amely egyébként a vízzel készült gyógyteákban nincs.
- A bor önmagában is jelentős élettani hatással bír.
Ezért bátran állítható, hogy a gyógyászati céllal rendelt és szakszerűen fogyasztott bor, hatását tekintve „gyógyszer”. Ennek felismerése keleten már Ókorban megtörtént. Akkoriban felhasználták például a mentát, a kálmosgyökeret, a kassziát, a fahéjat, a tárnicsgyökeret és az izsópfüvet, stb. mint adalék növényt. Ezen kívül készítettek répabort, retekbort, spárgabort, zellerbort és petrezselyembort is a betegnek. A felsorolásból látszik, hogy a korabeli orvosok összeállításában a gyógyfüvek és fűszernövények, illetve konyhakerti Un. kultúrnövények adják a derékhadát az adalékoknak.
A római Plinius például „Historia Naturalis” című művében több mint hatvanféle ilyen gyógybort írt le.
Hazánkban is igen népszerűek voltak az isteni italból készült gyógyhatású szerek. A bor gyógyszerként történő alkalmazása az egész középkorban, sőt később a XVI.-XVIII. században is fontos szerepet játszott. Különösen híressé vált ebben a tekintetben a tokaji bor. A legalább két puttonyos tokaji aszúbor, Vinum Tokajense néven, már a Magyar Gyógyszerkönyv III. kiadásában is hivatalos volt. A Tokaji Aszú máig igen népszerű, a neve is védett. Sokan ajándékozzák szeretteiknek, és ha egy jó bort kell említeni társaságban, gyakran nevezik meg. Érdekes viszont, hogy milyen kevesen tudják a fogyasztók közül az aszúkészítés titkát. Most ebbe a tudományba avatjuk be az olvasót:
A Tokaji Aszú
Kedvező időben a szőlő túlérik és betöpped, megtelepszik rajta egy gomba, ami aszúsodást idéz elő. Az ilyen szőlőszemeket kiválogatják, tésztaszerű pépet hoznak létre belőle és bort, vagy mustot öntenek rá. A puttonyszám attól függ, hogy mennyi puttony (egy puttony tartalma 20-22 kg) aszútésztára öntenek egy gönci hordó (136-140 l.) bort, alkalmanként mustot. Manapság már az aszútésztát kilógrammban, a mustot vagy a bort, amit ráöntenek, hektóliterben mérik. Az aszút forgalomba hozatal előtt legalább 3 évig hegyaljai pincében fahordóban érlelik. Az első aszút a hagyomány szerint Laczkó Máté udvari pap készítette 1650 körül.
(Forrás: Borok Könyve)

Ha valaki részt vett már egy hegyaljai borkóstolón, több érdekességgel is találkozott. Ezek közül válogatunk:
- Tokaji szamorodni: „Úgy ahogy termett” ezt jelenti a lengyel eredetű szamorodni szó. Tehát nem válogatják, külön az aszúsodott bogyókat, hanem együtt dolgozzák fel az egész szőlőt. Zúzzák, bogyózzák, áztatják és sajtolják. A must cukortartalmától függően készítenek édes, vagy száraz szomorodnit. Az édes legalább 10 gramm cukrot tartalmaz literenként. Legalább 2 évig kell fahordóban érlelni.
- Fordítás: Az aszú és a szomorodni kisajtolt törkölyére (a zúzott szemek sajtolása után visszamaradt szilárd részek összessége) tokaji bort, vagy mustot öntenek rá, amelyet 6-8 órás áztatás után újra kisajtolnak. Az így készült bort nevezik fordítás-nak.
- Máslás: Az aszú, vagy a szomorodni seprőjére (azon üledék elnevezése, amely a must erjedése után a hordó aljára leülepszik) felöntött borból készül a máslás.
A fordítást és a máslást nem hozzák forgalomba, hanem más tokaji borokhoz használják házasításként.
A Tokaji aszúbort „gyógyszerként” elsődlegesen legyengült személyeknek javasolták, testi és lelki erősítésként. Ajánlották menstruációs görcsökre, étvágytalanságra, gyomor „gyöngüségre” stb.
A vinoterápia természetesen nem korlátozódott csak a Tokaji bor gyógyhatására. Következő részben evvel a témával jelentkezünk.
Hartmann Ferenc
Ezerjó – valóban az?
A fehér szőlők boraiból a harmadik bemutatkozó: Ezerjó
Friss savhangsúlyos, picit egysíkú bor. Zöldesfehér színű, száraz, kissé fanyar. Nem gazdag illatokban. Markáns savak jellemzik. Mór környékén a legszebb, ott jól érlelhető.
(Forrás: Borkalauz)



